Közönséges fazekasmadár

Közönséges fazekasmadár
	Brazíliai példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Királygébics-alkatúak (Tyranni);
Alrendág:	Tyrannides;
Részalrend:	Furnariida;
Család:	Fazekasmadár-félék (Furnariidae);
Alcsalád:	Fazekasmadár-formák (Furnariinae);
Nemzetség:	Furnariini;
Nem:	Furnarius;
Faj:	F. rufus;
Tudományos név
	Furnarius rufus; (Gmelin, 1788)
Szinonimák
	Merops rufus Gmelin, 1788;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges fazekasmadár témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges fazekasmadár témájú médiaállományokat és Közönséges fazekasmadár témájú kategóriát.

A közönséges fazekasmadár (Furnarius rufus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Argentína^[3] és Uruguay nemzeti madara.

Rendszerezése

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Merops nembe Merops rufus néven,^[4] innen helyezték jelenlegi nemébe.

Alfajai

Furnarius rufus albogularis (Spix, 1824)
Furnarius rufus commersoni Pelzeln, 1868
Furnarius rufus paraguayae Cherrie & Reichenberger, 1921
Furnarius rufus rufus (Gmelin, 1788)
Furnarius rufus schuhmacheri Laubmann, 1933^[2]

Előfordulása

Argentína, Bolívia, Brazília, Paraguay és Uruguay területén honos. Állandó, nem vonuló faj. A természetes élőhelye szubtrópusi és trópusi cserjések, valamint szántóföldek, legelők és városi környezet.^[5]

Megjelenése

Testhossza 23 centiméter, testtömege 31-65 gramm.^[6] Tollazata a hátán világosbarna, a hasán és a begyén sárgás-barna.

Életmódja

Ízeltlábúakkal és más gerinctelenekkel táplálkozik, néhány magvakat is fogyaszt.^[4]

Szaporodása

A dél-amerikai őslakosság hajdani kemencéihez hasonló fészek nyirkos agyagból készül, fűvel és rostokkal van megerősítve. Épülhet fára, kerítésoszlopra, sőt házorom alá is. Ha a nap kiégette a kész fészket, két-három évig is megmarad, mielőtt az eső felpuhítja, de azért a madarak minden évben új fészket építenek, a régi fölé. A fészek az év csapadékos hónapjaiban készül. Egy fészek építéséhez 1500-2000-szer kell fordulnia agyagért. A fészek súlya 3,5-5,5 kilogramm között van, s építése 10-16 napig tart.

Évente egyszer költ, a tél vége felé. A fészekaljban 3-5 fehér tojás van, melyen 20 napig kotlik a tojó. A fiatal madarak legfeljebb 18 naposan repülnek ki, de két-három hónapig még a szülőkkel maradnak.

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
↑ ^a ^b Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
↑ Info about Hornero (spanyol nyelven). Redargentina.com, 2007. szeptember 24. (Hozzáférés: 2010. április 25.)
↑ ^a ^b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
↑ A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. február 11.)

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. február 11.)
Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft 1990. ISBN 963-02-7705-0

További információk

Képek az interneten a fajról
Internet Bird Collection - videók a fajról
Gmelin, J. F. (1788). Caroli a Linné systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis. Tomus I. Editio decima tertia, aucta, reformata. - pp. i-xii, 1-500. Lipsiae. (Beer). doi: 10.5962/bhl.title.545 BHLreference page [original description: p. 465]
Turienzo, P.; Di Iorio, O. 2010: Insects found in birds’ nests from Argentina. Furnarius rufus (Gmelin, 1788) (Aves: Furnariidae) and their inquiline birds, the true hosts of Acanthocrios furnarii (Cordero & Vogelsang, 1928) (Hemiptera: Heteroptera: Cimicidae). Zootaxa, 2700: 1-112. Preview

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2017. február 11.)

[B-2] Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2017. február 11.)

[3] Info about Hornero (spanyol nyelven). Redargentina.com, 2007. szeptember 24. (Hozzáférés: 2010. április 25.)

[E-4] Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2017. február 11.)

[c-5] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2017. február 11.)

[D-6] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2017. február 11.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]