Közönséges farkasalma
Közönséges farkasalma | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Aristolochia clematitis L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Közönséges farkasalma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges farkasalma témájú médiaállományokat és Közönséges farkasalma témájú kategóriát. |
A közönséges farkasalma vagy egyszerűen csak farkasalma (Aristolochia clematitis) a farkasalmafélék (Aristolochiaceae) családjába tartozó farkasalma (Aristolochia) nemzetség egyetlen Magyarországon őshonos faja. Mérgező.
Élőhely
[szerkesztés]Ártereken, cserjésekben, szegély- és kultúrnövényzetben (pl. parlagokon, vetések szélén) mindenütt gyakori.
Jellemzők
[szerkesztés]Kúszó tövű, el nem ágazó lágy szárú, felálló, hajladozó termetű, közel félméteresre, vagy akár majd egy méteresre megnövő évelő növény. Gyöktörzse sárgásbarna színű, ceruzavastagságú, elágazó, tagolt. A zigomorf, többesével a levelek hónaljában nyíló virágoknak lepelleveleik vannak, amik 2-3(-8) cm hosszúak, világossárga-sárga színűek, csővé forrtak, a cső alsó része zöldes színű és gömb alakban kissé felfúvódott. A beporzáshoz legyeket ejt csapdába. A levelek szórt állásúak, hosszú nyelűek; levéllemezeik szíves vállúak, ép szélűek, tompa csúcsú háromszög alakúak, 10–15 cm hosszúak, húsosak és kopaszak. Toktermése csüngő, tojásdad-körte alakú, dió nagyságú, benne a magok viszonylag nagyok és tompa csúcsú háromszög alakúak. Magyarországon májustól szeptemberig virágzik.
A közönséges farkasalma a védett farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) hernyójának kizárólagos tápnövénye.
Felhasználása
[szerkesztés]Korábban gyógynövényként használták a népi gyógyászatban, de ilyen jellegű felhasználása veszélyes, mivel mérgező növény, ráadásul belsőleges használata az orvostudomány szerint korábban sem volt indokolt.
Miután kimutatták a növény rákkeltő hatását, így manapság csak gyógyszeralapanyagként használatos. Arisztolochiasav hatóanyag található benne.[1]
Az egész növénynek jellegzetes, de kellemetlen szaga van, ha pedig balesetként mégis a szájhoz kerül, akkor érezhető nagyon kellemetlen, keserű íze.[2]
A leveleiből készített drogban (Aristolochiae folium) arisztolochiasav, keserűanyag, illóolaj, cseranyag, gyanta, C-vitamin és baktériumölő anyag található. A már kifejlett, egészséges, ép leveleket gyűjtik drognak; a száradás végén a levéldrog tömege a levelek eredeti tömegének csupán negyede-ötöde. A levéldrog forrázatát külsőleg felhasználták sömör, ótvar, ekcéma ellen, valamint borogatásként nehezen gyógyuló sebekre és gyulladásos testrészekre.[2]
Gyöktörzséből is készíthető drog (Aristolochiae radix vagy Saraceniae radix), amiben 0,5–1,0% arisztolochiasav (arisztolochia sárga) van, továbbá gyanta, keserűanyag, cseranyag és illóolaj is előfordul benne. A belőle készült fürdővel és borogatóval a reumásakat és egyéb ízületi bántalmakban szenvedőket, de a kehes lovakat is kezelték.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 114–115. o. ISBN 963 446 204 9
- ↑ a b c Farkasalma (Aristolochia clematitis L.). In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 127–128. o. ISBN 963 241 190 0 Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása
Források
[szerkesztés]- Simon Tibor. A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631903494
- szerk.: Ujhelyi Péter: Élővilág enciklopédia - A Kárpát-medence gombái és növényei. Kossuth Kiadó (2006). ISBN 963 09 4851 6
- Farkasalma (Aristolochia clematitis L.). In Rápóti Jenő – Romváry Vilmos: Gyógyító növények. Az ábrák Csapody Vera, a borító Urai Erika munkája. Hetedik, változatlan kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó. 1983. 127–128. o. ISBN 963 241 190 0 Ez a könyv az 1977-ben megjelent ötödik kiadás fényképmelléklet nélküli változatlan kiadása