Közönséges bíborbagoly

Közönséges bíborbagoly
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Család:	Kvadrifid bagolylepkefélék (Erebidae);
Alcsalád:	Boletobiinae;
Nem:	Eublemma;
Tudományos név
	Eublemma purpurina; (Denis & Schiffermüller) 1775
Hivatkozások
	Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges bíborbagoly témájú médiaállományokat és Közönséges bíborbagoly témájú kategóriát.

A közönséges bíborbagoly (Eublemma purpurina) a kvadrifid bagolylepkefélék családjába tartozó, Eurázsiában honos lepkefaj.

Megjelenése

A közönséges bíborbagoly szárnyfesztávolsága 2-2,6 cm. Tora, potroha világos zöldessárga, majdnem fehéres. Elülső szárnyának töve világoszöldes árnyalatú okkersárga, a sárga szín kifelé egyre mélyül. A belső keresztvonal sötét ibolyáspiros, messzire kiszögellik a sejtben, igen keskeny és homályos. A még sötétebb külső keresztvonal szinte vele párhuzamosan halad. A szárny színe a közepétől a szegélyig egyre sötétedő ibolyáspiros vagy orgonalila; a külső határvonala finom és fehéres, nagyon zegzugos, a szárny csúcsában végződik és sötét belső szegélye a rojtra is kiterjed. A külső szegély halvány rózsáslila. Hátulsó szárnya világos olajbarna. Az elülső szárny fonákja lilásszürke, a hátulsóé fehéresszürke. A rojt az elülső szárnyon halványlila, hátul fehéres

A rózsás szín intenzitása változékony.

Hernyója sötét zöldesszürke, sárgásszürke hosszanti vonalakkal, ritkás, hosszú szőrökkel; feje feketésbarna. Bábja karcsú, vörösesbarna.

Hasonló fajok

A hangyabogáncs-bíborbagoly hasonlít hozzá.

Elterjedése

Eurázsiában honos, Portugáliától Közép-Ázsiáig. Megtalálható a Brit-szigeteken és Dél-Skandináviában is. Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj, de sehol nem tömeges.

Életmódja

Száraz rétek, legelők, sziklagyepek, pusztagyepek, sztyeppék, útszélek, folyópartok (ahol a bogáncs ás aszat gyakori) lakója.

Évente két nemzedéke nő fel, imágóival május-júniusban és július-októberben lehet találkozni. Éjjel aktív, a mesterséges fényforrások vonzzák. Hernyója különböző aszat- (főleg a mezei aszat) és bogáncsfajok vagy a nagy ezerjófű leveleit eszi. A második nemzedék hernyója áttelel és tavasszal kettős barnásszürke szövedékben bebábozódik.

Magyarországon nem védett.