Kövesdomb

Kövesdomb
Közigazgatás
Település	Marosvásárhely
Alapítás ideje	1970-es évek
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	2 km
Elhelyezkedése
Kövesdomb Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 31′ 55″, k. h. 24° 33′ 29″46.532, 24.558
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövesdomb témájú médiaállományokat.

A Kövesdomb (románul Dâmbul Pietros) Marosvásárhely egyik negyede. A szovjet stílusú tömbháznegyed építését az 1970-es években kezdték meg, azelőtt zöldségeskertek és földek uralták a területet. A Tudor után a város második legnagyobb negyede, körülbelül 35 000 embernek ad otthont. Főleg tömbházak alkotják, de kertesházak is előfordulnak kisebb számban.

Története

A környéken már a vaskorban is éltek emberek; kövesdombi feltárások során Hallstatt-kori leleteket találtak.

A Kövesdomb nevet legelőször 1638-ban jegyzik fel („Az koves dombon felul”). Későbbi okmányok megerősítik, hogy itt termőföldek voltak (1798: „Buza Főldek a' Köves Dombon”, 1850: „Kőves domb: Szánt Főldek”). Régen itt volt a városi akasztófa is. A Kövesdomb felett helyezkedik el a Kishegyszőlő (ismert volt Szilágyi-szőlő néven is), ahol szőlősök és gyümölcsösök voltak.

A 20. században főleg zöldségeskertek uralták a Kövesdombot. Az 1970-es években felsőbb utasításra lebontották a kertészek és földművesek házait, és szovjet stílusú tömbháznegyedet építettek a Kövesdombra és a szomszédos Bodoni út környékére, négy- és tízemeletes tömbházakkal, széles sugárúttal, iskolákkal, piacokkal. Az építkezés szerencsére megkímélte a Kishegyszőlőt.

Leírása

A város déli részén fekszik. Nyugatról az Alsóváros, északról a Budai Nagy Antal-negyed, keletről a Tudor és a Belvedere-negyedek határolják. Északnyugati határa a Dózsa György utca.

A negyed fő sugárútja az 1848-as út (Bulevardul 1848), korábban megközelítőleg erre húzódott az Irányi Dániel utca. Eredetileg azt tervezték, hogy ezt a Tudor-negyedi Pandúrok sugárútba kötik be, egy „kiskörutat” hozva létre a város déli részén, azonban ez nem valósult meg.

Templomok, temetők

• Alsóvárosi református templom
• Kövesdombi református templom (millenniumi épület)
• Szent Miklós-templom
• Kövesdombi unitárius templom
• Ortodox templom
• Szucsáva utcai zsidó temető

Kulturális intézmények

• A Maros Művészegyüttes székhelye, illetve előadóterme - 2006-ban a Maros Megyei Tanács felújíttatta a volt Egyesülés Mozit, és 2007-től igénybe is vette a művészegyüttes.
• A Dávid Ferenc téri unitárius templom Bözödi György-terme több kulturális rendezvénynek, iskolai vetélkedőnek ad otthont (Mikszáth Kálmán verseny)

Oktatási intézmények, óvodák

Az alábbi oktatási intézmények, óvodák mindegyikében vegyes tannyelvű (magyar-román) oktatás és képzés folyik.

• Volt 17. és 15. számú általános iskolák, amelyeket összevonták és létrejött a Liviu Rebreanu Gimnázium.
• Gheorghe Șincai Szakközépiskola
• Avram Iancu Szakközépiskola
• 1848 sugárúti napközi
• Ion Buteanu utcai óvoda-napközi
• Méhecske óvoda-napközi

Képek

• 
  1973-ban
• 
  Az 1848-as sugárút
• 
  Az 1848-as sugárút
• 
  A Dávid Ferenc-téri unitárius templom az alsócsorgótól
• 
  Látkép

Források

• ↑ Fodor: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512 
• ↑ Vigh: Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia (1996). ISBN 9789739755443