Körmendy János (színművész)
| Körmendy János | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | 1863. január 15.[1] Tata[1] |
| Elhunyt | 1937. augusztus 15. (74 évesen)[2] Budapest[3][2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendy János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Körmendy János (Tata, 1863. január 15.[4] – Budapest, Józsefváros, 1937. augusztus 15.)[5] színész.
Életpályája
[szerkesztés]Törvénytelen gyermekként született, édesanyja Körmendy Juliánna (Szabó Sándor szabómester neje). 1863. január 16-án keresztelték. Bogyó Alajos társulatában lépett fel először 1882. július 10-én, ezután 1884-ben Krecsányi Ignácnál játszott Debrecenben, majd 1885-ben Mészáros Kálmánhoz, 1886-ban pedig Ditrói Mórhoz került. 1889-ben Aradi Gerőnél játszott, 1891-ben pedig visszakerült Krecsányi Ignáchoz. 1895-től Pozsonyban, 1899-től 1902-ig a szegedi színházban, 1903-tól a Király és a Magyar Színházban játszott. 1924 és 1929 között kizárólag a Magyar Színházban lépett színpadra. 1926-ban meghívást kapott az Operaháztól. 1929 után nem volt szerződése. 1931-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1932-ben a Vígszínházban, 1933-ban pedig a Magyar Színházban láthatta a közönség. Jellemszínészként működött, markáns egyéniségként tartották számon. Szerepelt filmekben is. Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Marosi Irén volt.
Fontosabb színházi szerepei
[szerkesztés]- Petur bán, Tiborc (Katona József: Bánk bán)
- Gonosz Pista (Tóth Ede: A falu rossza)
- Peták (Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris)
- Háry János (Kodály Zoltán: Háry János)
- Gyarmati (Tót leány)
- Daxelmayer (Aranykakas)
- Lőrinc (Shakespeare: Romeo és Júlia)
- Marosán Bogdán (Szabin nők)
- Falmbeau Seraphin (Sasfiók)
- Pengő kovács (Sári bíró)
- Zsifkovics (Sárga liliom)
- Boltay János (Egy magyar nábob)
- Kampós (Új földesúr)
- Bejczi Péter (Búzavirág)
- Zsiga bácsi (Mihályné két lánya)
Filmjei
[szerkesztés]- A szerencse fia (1916) - Varga szabó
- A koldusgróf (1917) - Stepl kolduselnök
- Melodie das Herzens (1929) - Kovács édesapja
- Rákóczi induló (1933)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b születési anyakönyv
- ↑ a b FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
- ↑ Tatai ref. egyházközség, 1863. évi keresztelések.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1583/1937. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
- Színészkönyvtár
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006. 178. p.
- Hangosfilm
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Somogyi Lajos: Vecsési életrajzi lexikon és eseménynaptár 1786-1995. [Vecsés], DZL-Kiadó, 1995.