Köntös-Szabó Zoltán
| Köntös-Szabó Zoltán | |
 | |
| az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | Szabó Zoltán 1940. március 3.[1] Szentmihály |
| Elhunyt | 2023. április 3. (83 évesen)[2] |
| Állampolgársága | román, 1982-től magyar |
| Házastársa | Ilosvay Katalin Mária |
| Gyermekei | négy gyermek: Dr. Szabó Zoltán Szabó Estike Virág Szabó Szilárd Bulcsú Szabó Katika Viola |
| Szülei | Szabó Máté és Köntös Eszter |
| Foglalkozása | író, újságíró |
| Kitüntetései | A Romániai Írók Szövetségének Díja, 1977.
A Romániai Magyar Kritikusok Pezsgő-díja, 1981. A Magyar Írószövetség a Szerzői Jogvédő Hivatallal egyetértésben Az Év Könyve, 1993. József Attila-díj, 1994. |
| Sírhelye | Rákospalotai temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Köntös-Szabó Zoltán, 1974-ig Szabó (Szentmihály, 1940. március 3. – 2023. április 3.) erdélyi magyar író, újságíró.
Életútja
[szerkesztés]Középiskoláit a kolozsvári 2. sz. Líceumban (a volt Református Kollégiumban) végezte 1957-ben [3]
A Forrás-nemzedék első rajának valóságszemléletét avantgárd eszközökkel bizarr rálátássá mélyítő művész.
Novelláival és riportjaival tűnt fel. Írói módszere e két műfaj szerencsés ötvözetéből született. Az 1960-as években megjelent kisregényei még diákkori élményeit rögzítve az ifjúsági irodalom új nyitását jelezte, 100 úton csatangol az ember fejléc alatt az Utunkban indított cikksorozata pedig a lényegre látó író eszközeivel közelítette meg a változó valóságot.
Novellái és "beszélgetései" következő sorában a mindennapok egyszerű alakjainak sorshelyzete, nyelvezete, rejtegetett titka robban elő. Az 1970-es években megjelent köteteit (Pingált szívek Natasának; Hová tűntek a hűségesek...) jellemezve írja Marosi Péter: a szerző "nemcsak arra érzékeny, ami bohém, furcsa, sőt groteszk körülötte, a környezetében, ami ilyen értelemben határeset vagy határeseten túli, hanem írói fantáziája mindegyre rá is dupláz a sok bohémkodásra, lumpenkodásra, furcsaságra, groteszkségre, úgyhogy írásművészete valamiféle groteszk népének, egyféle tragikomikus népeposz távlataiban oldja fel a gyermekkor emlékeit, a múltidéző kisemberek emlékezéseit". Tegyük hozzá: ez a groteszkség Kolozsvár jellegzetes egykori külvárosában, a Pata utcában szerzett gyermekélményeiből fakad.
Kár volt sírni Jeruzsálemben (1969) című kisregényében Rabbóni, a Megváltó általános emberi álmával, a Mennyek Országával szembeállítja Iskarioti Júdás evilági boldogságteremtésének egy népre korlátozott elképzelését, bibliai keretben is áthallhatóvá téve saját korának elvontan egyetemleges vagy ténylegesen szűk vágyálmait s a kettő közös tragédiáját. A kisregény első kiadását kultúrpolitikai okokra hivatkozva bezúzták, majd csak 1980-ban jelenhetett meg újra.
Az Utunk 1979-es évkönyvében közölt Lakon háza című drámáját a Szatmárnémeti Északi Színház mutatta be. A kritika elismeréssel fogadta, mert líraiságában "talán Csehovval rokon, a legfűtöttebb hangú közvetlen vallomás a szülőföld szeretetéről" (Páll Árpád). Az eredetileg már novellában is megfogalmazott téma a természetes tájbeli otthon külső-belső elidegenedését tükrözi. Fojtott ellenszenvek gyülemlenek fel hol a honosok és fürdővendégek közt, hol egy örökölt szőttest kiszorító giccses falvédő vagy a kapuzábés falukép és "a termőföld megbecstelenítése, semmibevevése" miatt, családot bomlasztó lelki rianásban.
Utolsó Romániában megjelent kötete, a Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek, újra tényirodalmi jellegű "beszélgetések" gyűjteménye. Megszólaltatja a kisemberek egyéni visszaemlékezéseit a világesemények, háborúk forgatagában, erkölcsileg elkötelezve a megszólaltatottak iránt.
1981-ben családjával Magyarországra költözött, ahol további kötetei jelentek meg. 1984–1988 között a Rakéta Regényújság szerkesztője.
Megjelent vagy megjelenés előtt álló kötetei és bemutatott drámája
[szerkesztés]1960-as évek:
- Napos évszak (novellák, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1964)
- Hangolnak a tücskök (ifjúsági regény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1965)
- Két part között (kisregény, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1966)
- Tisztaszemű fiúk (kisregény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1968)
- Énekelj csak, Simon testvér (novellák, elbeszélések, karcolatok, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968)
- Osztálykönyv (interjúk, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1969)
1970-es évek:
- Pingált szívek Natasának (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974)
- Bárka ring az Urbán-öbölben I-II. (ifjúsági regény, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1976-77; magyar-román közös könyvkiadás, 1978)
- Hová tűntek a hűségesek?, avagy száz úton csatangol az ember (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977)
1980-as évek:
- Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek (beszélgetések, Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980)
- Kár volt sírni Jeruzsálemben (kisregény, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980; Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988)
- Eljön kegyelmed Szodomába? (válogatás, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1980)
- Lakon háza (dráma, bemutató: Északi Színház, Szatmár, 1981)
- El Galante pajzán emlékiratai (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984)
- A Sárkány éve (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985)
- Szurdokban árnyék – avagy Nikoláj kántortanító jelenései (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986)
1990-es évek:
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 1., Fehér zászló Erdély felett (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1992)
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 2.,Tövissel kerített Éden (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1994)
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 3., Köd lepte be a Szamost (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997)
2000-es évek:
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 4.,Torda felől hírt hoz a szél (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2002)
2020-as évek:
Az alábbi kötetek tervezett megjelenése:
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 5., Látományok és ármányok ideje
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 6., Tüzek mellé telepedve
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 7., Aranyosszék hű marad
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 8., Nincs bekerítve Kolozsvár
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 9., Távozó emlékek bája
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 10., Gileádban elfogyott a balzsam
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 11., A könyörtelen holnap
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 12., Angyalokkal irgalmas ég alatt
- Trianon gyermekei (Családi) krónika 13/a, 13/b, Emmausban virradatra várva
Díjak, elismerések
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Kántor Lajos: Melyik a túlsó part? Utunk 1967/7.
- Kovács János: Szabó Zoltán útkeresése. Utunk 1969/9.
- Kovács János: Keréknyom és káprázat. Igaz Szó 1978/1.
- Mózes Attila: Pont, mint a kavicsok. Korunk 1975/7.
- Mózes Attila: Mítoszból történelem. Igaz Szó 1981/7.
- Beke György: Száz úton csatangol a novellista. A Hét 1975/47.
- Beke Mihály: Kavicsok. Korunk 1978/1.
- Marosi Péter: "Ember Arcú Ország kicsiben." Utunk 1978/7. Újraközölve Világ végén virradat. 1980. 77-84.
- Szőcs István: Lakon háza. Előre 1981. szeptember 24.
- Páll Árpád: Igényes vállalkozás kérdőjelekkel. A Hét 1981/44.
- Nagy Sándor: Idő-, értékszerkezet és világfilozófia Köntös-Szabó Zoltán: Kár volt sírni Jeruzsálemben c. regényében. 1982 (állami vizsgadolgozat, kézirat)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Elhunyt Köntös-Szabó Zoltán, az Utunk egykori szerkesztője, Helikon, 2023. ápr. 3., 2023. április 3.
- ↑ |Kolozsvári véndiákok honlapja[halott link]
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1134. o. ISBN 963-05-6806-3
További információk
[szerkesztés]- Székely Ferenc: Kár volt sírni Jeruzsálemben, Népújság, 2020. március 21. és 2020. március 28.
- Zolti úrfi is elment. In memoriam Köntös-Szabó Zoltán (1940–2023), Népújság, 2023. április 7. Online hozzáférés
.svg){kind=small}
