Königsberg-Devau repülőtér

Königsberg-Devau
Flughafen Devau
IATA:   ICAO:
Adatok
Elhelyezkedés	Kalinyingrád (Königsberg) Oroszország
Kiszolgált város	Königsberg
Megnyitás	1921
Bezárás	1945
Építész(ek)	Hans Hopp
Tszf. magasság	21 m
Futópályák
Irány Hossz Burkolat 01R/19L 970 m (ismeretlen)
Elhelyezkedése
Königsberg-Devau Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 43′ 30″, k. h. 20° 34′ 24″54.725, 20.573333333333
A Königsberg-Devau weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Königsberg-Devau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Königsberg-Devau repülőtér (németül Flughafen Königsberg-Devau, oroszul аэропорт Кёнигсберг-Девау – aeroport kjonigszberg-djevau) 1921 és 1945 között a világ egyik elsőként megnyílt polgári repülőtere, a kelet-poroszországi főváros, Königsberg (ma Kalinyingrád, Oroszország) nemzetközi légikikötője volt. A II. világháború után már csak sportrepülőtérként használt komplexum szerepét az 1950-es évektől a Kalinygrád-Hrabrovo nemzetközi repülőtér (oroszul Аэропорт Храброво) vette át.

Fekvése

A repülőtér a Königsberg központjától 1,5 km-re északkeletre található Devau falu, majd később városrész mellett, a városból Labiau (ma Polesszk – Полесск) és Tilsit (ma Szovjetszk – Советск) felé kivezető Labiauer Straße (ma Jurij Gagarin utca – Ул. Юрия Гагарина) mentén található.

Története

Königsberg 1920-ban megnyílt légikikötője egyike volt a világ első polgári repülőtereinek. A várostól északkeletre fekvő Devau falu mellett található egykori porosz katonai gyakorlóteret már az I. világháború folyamán alakították át repülőtérré. A háborút lezáró 1919-es versailles-i béke értelmében az ún. „lengyel (vagy danzigi) korridor" által a birodalom többi részétől elválasztott Kelet-Poroszország számára stratégiai fontosságúvá vált a polgári légiközlekedés beindítása. Az 1922-23 között Hans Hopp építész tervei szerint a kor dekoratív expresszionista stílusában megépült a repülőtér főépülete, melyet 1924-től már villamosvonal is kiszolgált. A belföldi Königsberg–Danzig–Berlin járatok elindulása után 1922-ben megindult a Szovjetunió első nemzetközi légiösszeköttetése a Moszkvát Szmolenszken és a litvániai Kaunason át Königsberggel összekötő vonalán, amely 1936-os beszüntetéséig heti kétszer tette meg az akkori körülmények közt szokatlanul hosszúnak számító több mint 1200 km-es távolságot. 1928-tól megindult a légiközlekedés Berlin és Leningrád között Danzig, Königsberg, Riga és Tallinn érintésével. Mindkét járatot a közös szovjet-német Deruluft légitársaság üzemeltette. 1926-tól a Deutsche Luft Hansa (a későbbi Lufthansa) légitársaság is járatokat létesít Königsbergből Danzigon át Berlinbe és Tilsiten át Memelbe, illetve megindul a Berlin-Königsberg éjszakai repülőjárat, mely a világon elsőként kivált egy éjszakai vonat járatot, ebben az esetben a Deutsche Reichsbahn Berlin-Königsberg éjszakai járatát. A II. világháború kitörésével folyamatosan ritkított járatok közül 1944-re már csak a berlini közlekedett. A háborús harcokban súlyosan megrongálódott repülőteret a szovjetek már nem használták a Kalinyingrádra átnevezett, immár szovjet város fő légikikötőjeként. Devau ma sportrepülőtérként szolgál, Kalinyingrád reptere ma a várostól nyugatra, Hrabrovo település mellett üzemel.

Járatok

Kelet-Poroszország légiközlekedése 1930-ban

1930-ra Königsberg már Németország belföldi és nemzetközi légiforgalmának keleti kapujaként számos fontos légifolyosó metszéspontjában fekszik:

• 3a vonal: Berlin – Danzig – Königsberg – Kaunas (Kowno) – Szmolenszk – Moszkva
• 3b vonal: Berlin – Danzig – Königsberg – Tilsit – Riga – Tallinn (Reval) – Leningrád
  • 1937/39: Berlin – Danzig – Königsberg – Tilsit – Riga – Tallinn – Helsinki
• 4b vonal: Berlin – Danzig – Königsberg
• 137-es vonal: Berlin – Stolp – Danzig – Marienburg – Elbing – Königsberg – Insterburg

Források

• Ezen cikk részben a német nyelvű Wikipédia Flughafen Devau című cikkje alapján készült
• Ludwig von Baczko: Versuch einer Geschichte und Beschreibung von Königsberg. Königsberg 1804.
• Hans Behrendt: Luftkreuz Königsberg-Devau. 1954.
• Maria Biolik: Hydronymia Europaea, Die Namen der fließenden Gewässer im Flußgebiet des Pregel. Stuttgart 1996, ISBN 3-515-06933-X.
• Grasilda Blažiene: Hydronymia Europaea, Sonderband II, Die baltischen Ortsnamen im Samland. Wolfgang Schmid Hrsg., Steiner Verlag, Stuttgart 2000, ISBN 3-515-07830-4.
• Fritz Gause: Königsberg in Preußen. Rautenberg, Leer 1987, ISBN 3-7921-0345-1.
• Georg Gerullis: Die altpreußischen Ortsnamen. Berlin/ Leipzig 1922.
• Heinz J. Nowarra: 60 Jahre deutsche Verkehrsflughäfen. Hoffmann, Mainz 1969.
• Karl Ries, Wolfgang Dierich: Fliegerhorste und Einsatzhäfen der Luftwaffe. Motorbuch Verlag, Stuttgart 1993, ISBN 3-613-01486-6.