Ugrás a tartalomhoz

Köblös Elek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köblös Elek
Született1887. május 12.
Sáromberke
Elhunyt1938. október 9. (51 évesen)
Szovjetunió
Állampolgárságaromán
Foglalkozásaszerkesztő,
publicista,
politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Köblös Elek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Köblös Elek (Sáromberke, 1887. május 12.Szovjetunió, 1938. október 9.) szerkesztő, publicista, a kommunista mozgalom résztvevője.

Életútja

[szerkesztés]

A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban négy osztályt végzett, majd asztalosinasnak szegődött Marosvásárhelyen. Az inasévek letöltése (1905) után a famunkás szakszervezet és a Szociáldemokrata Párt tagja lett. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, az 1918-19-es forradalmak idején a Vörös Hadseregben rohamzászlóalj-parancsnok, részt vett a szolnoki harcokban is. Emigránsként előbb Ausztriában, majd Romániában folytatta a munkásmozgalmi tevékenységét, részt vett a Román Kommunista Párt (RKP) alakuló kongresszusán. Letartóztatták, csak 1922-ben szabadult.

Előbb a Maros vidéki munkásság Előre c. hetilapjának egyik szerkesztője, utóbb a bukaresti Munkás központi pártlap felelős kiadója és cikkírója, a Jász Dezső szerkesztette Májusi Emléklap (1923) munkatársa. Az RKP III. kongresszusától (1924) kezdve a párt főtitkára; részt vett a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja és az Egységes Szakszervezetek sajtójának irányításában.

1926-ban emigrációba kényszerült, az RKP Csehszlovákiában megalakult Politikai Bürójának tagja. A csehszlovák hatóságok letartóztatták, s a román kormány kiadatását kérte. Megmentésére nemzetközi "Köblös-bizottság" alakult, Henri Barbusse levélben sürgette kiadatásának megtagadását. A párt külföldön tartott IV. kongresszusán a szektás frakció leváltotta tisztségéből (1928). A Szovjetunióba költözött, ahol koholt vádak alapján perbe fogták. Börtönben halt meg. 1956-ban rehabilitálták, s posztumusz az RKP is visszahelyezte politikai jogaiba (1968).

Irodalom

[szerkesztés]
  • Turzai Mária: Köblös Elek, az élharcos. Korunk 1971/1.
  • Köblös Elekné: Emlékeimből (Balogh Edgár bevezetőjével). Korunk 1971/8.
  • M. C. Stănescu-L. Gergely: Elek Köblös (1887-1938). 1978
  • Fodor, Ladislau: Előre. Közli Presa comunistă şi a organizaţiilor de masă create şi conduse de P. C. R. IV. 1978. 241-60.
  • Máthé Éva: Beszélgetés Köblös Elekné Kajlik Karolinával. A Hét 1979/10.

Források

[szerkesztés]