Köblös Elek
Köblös Elek | |
Született | 1887. május 12. Sáromberke |
Elhunyt | 1938. október 9. (51 évesen) Szovjetunió |
Állampolgársága | román |
Foglalkozása | szerkesztő, publicista, politikus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Köblös Elek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Köblös Elek (Sáromberke, 1887. május 12. – Szovjetunió, 1938. október 9.) szerkesztő, publicista, a kommunista mozgalom résztvevője.
Életútja
[szerkesztés]A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban négy osztályt végzett, majd asztalosinasnak szegődött Marosvásárhelyen. Az inasévek letöltése (1905) után a famunkás szakszervezet és a Szociáldemokrata Párt tagja lett. Az első világháborúban az olasz fronton harcolt, az 1918-19-es forradalmak idején a Vörös Hadseregben rohamzászlóalj-parancsnok, részt vett a szolnoki harcokban is. Emigránsként előbb Ausztriában, majd Romániában folytatta a munkásmozgalmi tevékenységét, részt vett a Román Kommunista Párt (RKP) alakuló kongresszusán. Letartóztatták, csak 1922-ben szabadult.
Előbb a Maros vidéki munkásság Előre c. hetilapjának egyik szerkesztője, utóbb a bukaresti Munkás központi pártlap felelős kiadója és cikkírója, a Jász Dezső szerkesztette Májusi Emléklap (1923) munkatársa. Az RKP III. kongresszusától (1924) kezdve a párt főtitkára; részt vett a Városi és Falusi Dolgozók Blokkja és az Egységes Szakszervezetek sajtójának irányításában.
1926-ban emigrációba kényszerült, az RKP Csehszlovákiában megalakult Politikai Bürójának tagja. A csehszlovák hatóságok letartóztatták, s a román kormány kiadatását kérte. Megmentésére nemzetközi "Köblös-bizottság" alakult, Henri Barbusse levélben sürgette kiadatásának megtagadását. A párt külföldön tartott IV. kongresszusán a szektás frakció leváltotta tisztségéből (1928). A Szovjetunióba költözött, ahol koholt vádak alapján perbe fogták. Börtönben halt meg. 1956-ban rehabilitálták, s posztumusz az RKP is visszahelyezte politikai jogaiba (1968).
Irodalom
[szerkesztés]- Turzai Mária: Köblös Elek, az élharcos. Korunk 1971/1.
- Köblös Elekné: Emlékeimből (Balogh Edgár bevezetőjével). Korunk 1971/8.
- M. C. Stănescu-L. Gergely: Elek Köblös (1887-1938). 1978
- Fodor, Ladislau: Előre. Közli Presa comunistă şi a organizaţiilor de masă create şi conduse de P. C. R. IV. 1978. 241-60.
- Máthé Éva: Beszélgetés Köblös Elekné Kajlik Karolinával. A Hét 1979/10.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Magyar újságírók
- SZDP-tagok
- Magyar kommunisták
- Magyar emigránsok a Szovjetunióban
- Bebörtönzött politikusok
- Kivégzett magyar politikusok
- 1887-ben született személyek
- 1938-ban elhunyt személyek
- Magyar asztalosok
- Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban
- A magyar Vörös Hadsereg tagjai
- Magyar emigránsok Ausztriában
- Magyar emigránsok Romániában
- Magyar emigránsok Csehszlovákiában
- A Tanácsköztársaság leverése miatt emigrált magyarok
- Őrizetben elhunyt személyek
- A sztálini tisztogatások magyar áldozatai