Kósztasz Várnalisz

Kósztasz Várnalisz
Élete
Született	1884. február 14. Burgasz
Elhunyt	1974. december 16. (90 évesen) Athén
Sírhely	Első athéni temető
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers
Kitüntetései	Nemzetközi Lenin-békedíj (1959)
Kósztasz Várnalisz aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Kósztasz Várnalisz témájú médiaállományokat.

Kósztasz Várnalisz (görögül: Κώστας Βάρναλης) (Burgasz, 1884. február 14. – Athén, 1974. december 16.) görög költő, műfordító.

Élete

Burgaszban (akkori nevén Pirgoszban) született, családja Várnából származott. A plovdivi görög iskolába járt, majd a helyi görög közösség ösztöndíjával az Athéni Nemzeti Kapodísztriasz Egyetemen irodalmat tanult. A diploma megszerzése után, 1909-ben tanári állást kapott Athénban. Itt tanított 1919-ig, amikor egy ösztöndíj segítségével Párizsban folytatott posztgraduális tanulmányokat, filozófiát, irodalmat és szociológiát tanult. Az oroszországi októberi forradalom nagy hatással volt rá, marxista lett és költészetét is újraértékelte. Miután 1925-ben visszatért Görögországba Teodorosz Pangalosz rövid katonai diktatúrája alatt politikai nézetei miatt állásából elbocsátották. Ezután újságíróként és műfordítóként dolgozott élete végéig.

1959-ben Nemzetközi Lenin Békedíjat kapott, 1974-ben Athénban halt meg.

Művei

Első versét egy plovdivi újságban „Figefsz” (görögül: Φηγεύς) álnéven publikálta. Görögországban először a „Numász” (Νουμάς) magazinban, saját neve alatt adták ki versét. Első verseskötete a „Κηρύθρες” (Kiritresz) 1905-ben, Athénban jelent meg. Arisztotelész és Euripidész több művét is átültette ógörögről, újgörögre.

Kötetei

• Κηρύθρες – (1905)
• Ο Προσκυνητής – (1919)
• Το Φώς που καίει – A fény, mely éget (1922) – Démosz Tanaliasz álnéven
• Ο λαός των μουνούχων – Heréltek népe (1923) – Démosz Tanaliasz álnéven
• Ο Σολωμός χωρίς μεταφυσική – (1925)
• Σκλάβοι Πολιορκημένοι – Ostromlott rabszolgák (1927)
• Η αληθινή Απολογία του Σωκράτη – Szókratész igazi védőbeszéde (1931)
• Αληθινοί άνθρωποι – (1938)
• Το ημερολόγιο της Πηνελόπης – (1947)
• Ποιητικά – (1956)
• Πεζός λόγος – (1957)
• Σολωμικά – (1957)
• Αισθητικά Κριτικά Α και Β – (1958)
• Ανθρωποι. Ζωντανοί – Αληθινοί – (1958)
• Οι δικτάτορες – (1965)
• Ελεύθερος κόσμος – (1965)
• Άτταλος ο Τρίτος – (1972) – színdarab
• Οργή λαού – (1975)

Posztumusz:

• Φιλολογικά Απομνημονεύματα (1980)

Források

• A Phantis Wiki szócikke