Kókuszolaj
A kókuszolaj (Oleum Cocois) a kókuszpálma (Cocus nucifera) magjának szárított beléből (koprából) készített növényi olaj. A szárított táplálószövet értékes exportcikk a termelő országokban. Mivel a kókuszolaj 24 °C alatt megdermed, kókuszzsírnak is nevezik.
A kókuszolaj legnagyobb exportőre 2008-ban a UNCTAD nyilvántartása szerint a Fülöp-szigetek volt.[1]
Tulajdonságai
[szerkesztés]
A frissen sajtolt kókuszolaj színe fehér, íze és szaga különös, de kellemes. Könnyen avassá válik, ilyenkor íze és szaga csípős, karcos lesz. A kókuszolaj szobahőmérsékleten vajszerű (emiatt kókuszzsírnak is nevezik), 24 °C-on megolvad. Füstpontja 177 °C, a főzőolajok közül ez kezd legmagasabb hőmérsékleten toxikussá válni, az olaj többszöri használata is engedélyezett, nem kell minden használat után kicserélni.[2]
Három fajtája ismeretes az olaj készítésének módja szerint:
- Hidegen sajtolt kókuszolaj
- Szűz kókuszolaj vagy Virgin Coconut (VCO)
- Finomított kókuszolaj
Hidegen sajtolt kókuszolaj
[szerkesztés]A hidegen sajtolt kókuszolaj folyékony átlátszó tiszta folyadék. Amennyiben az olajat nem hőkezelik, akkor hidegen sajtolt kókuszolaj, így a kókusz minden pozitív tulajdonsága megjelenik az olajban kellemes kókuszaromájú lesz és a szerkezete sem módosul.
Szűz kókuszolaj
[szerkesztés]A szűz kókuszolaj mechanikus úton előállított olaj, mely nem esett át az RBD (Refinig, Bleaching, Deodorizing vagyis finomítás, színtelenítés, szagtalanítás) folyamatán és nem is hidrogénezték.
A nemzetközi szóhasználat a szűz és hidegen sajtolt kifejezéseket szinonimaként használja, ám ez nem pontos mivel a tudományos jelentésük mást takar.
Finomított kókuszolaj
[szerkesztés]Az olaj színe sárgás, íze és szaga semleges, 24°C alatt dermed. A finomított kókuszolaj RBD eljáráson megy keresztül, így tiszta, színtelen és szagtalan olajat kapunk, amely kiválóan alkalmas sütéshez, főzéshez. A finomítás során az olaj elveszíti a benne található értékes vitaminokat és aminosavakat, így a szervezet számára értéktelenebb olajat kapunk.
Hidrogenizálás hatására az olaj magasabb hőmérsékleten is stabil marad és a vele készített ételek hosszabb ideig eltarthatóak, ám kis mennyiségű transz-zsír is keletkezik, mely káros a szervezetre.
Felhasználása
[szerkesztés]A kókuszolajat elsősorban a lakosság használja fel főzésre és sütésre. Az ipar margarin gyártásra, sütőipari és édesipari termékek készítésére használja. Kis mennyiségben a kozmetikai ipar is felhasználja szappangyártásra.
Összetétele
[szerkesztés]92%-ban telített zsírsavakból áll.
Zsírsavösszetétele
[szerkesztés]| Rövid jelölés | Triviális név | Százalék |
|---|---|---|
| 6:0 | kapronsav | 0,5 |
| 8:0 | kaprilsav | 7,8 |
| 10:0 | kaprinsav | 6,7 |
| 12:0 | laurinsav | 47,5 |
| 14:0 | mirisztinsav | 18,1 |
| 16:0 | palmitinsav | 8,8 |
| 18:0 | sztearinsav | 2,6 |
| 20:0 | arachinsav | 0,1 |
| 18:1 | olajsav | 6,2 |
| 18:2 | linolsav | 1,6 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Infocomm - Commodity Profile: Coconut. uncdat.info. (angolul) UNCTAD (2012. április 27.) (Hozzáférés: 2013. november 28.) arch
- ↑ Kókuszolaj vagy kókuszzsír: mégsem olyan egészséges? munkahet.hu (magyarul) (2017. február 8.) arch 2018. május 21-én megjelent a www.mtaki.hu weboldalon. (Hozzáférés ideje: 2018. június 17.).
