Ugrás a tartalomhoz

Kézmosás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kézmosás vízzel, szappannal
Az illemhely használata utáni kézmosás fontosságára figyelmeztető plakát Afrikában, melyen egyszerűen kivitelezhető, költséghatékony megoldást alkalmaznak a kézmosáshoz

A kézmosás, illetve kézhigiénia a kezek megtisztítása, melynek célja a szennyeződés, illetve a kórokozó vírusok és mikroorganizmusok eltávolítása a bőrfelületről. A 2008 óta számon tartott kézmosás világnapja október 15., amelyet az UNICEF kezdeményezett.[1][2][3]

A szappannal való kézmosás fontos például a vizelet- és székletürítést követően, az olyan betegségek megelőzésében, mint a hasmenés vagy a kolera. A kézmosás a különféle légzőszervi megbetegedések, mint az influenza vagy a megfázás esetén is segíthet a megelőzésben, mivel a kézről könnyen kerülhetnek az ilyen betegségeket okozó vírusok a nyálkahártyákra, ha valaki a kezével megérinti a szemét, orrát vagy száját. Ugyancsak fontos kezet mosni pelenkacsere és a gyermek fenekének tisztítása előtt és után, étkezés, illetve etetés előtt, és nyers hús feldolgozása előtt és után.[4][5] Ha szappan és víz nem érhető el, hamu is megfelelő lehet erre a célra.[6]

A kézfertőtlenítő folyadékok, gélek és habok használatát kórházi környezetben ajánlják leginkább, de nem bizonyított, hogy otthoni használata hatékonyabb lenne az alapos szappanos kézmosásnál.[7]

2014-ben egy 63 országot érintő kérdőíves felmérés szerint a legtöbben Szaúd-Arábiában mosnak kezet az illemhely használatát követően (a válaszadók 97%-a), Európában Boszniában mosnak kezet a legtöbben (96%), míg a legkevesebben (saját bevallásuk szerint) Dél-Koreában (39%), Japánban (30%) és Kínában (23%), Németországban 78%, Franciaországban 62% válaszolt igennel a kérdésre. Magyarország nem vett részt a felmérésben.[8]

Technikája

[szerkesztés]
Kézmosás bemutatása; balról folyékony szappan adagolása történik

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) az alábbiakat javasolja:[9]

  1. Hideg vagy meleg folyóvízzel a kezeket benedvesíteni.[9] Az ajánlás szerint a folyóvíz lényeges, mert az állóvíz (például mosdókagylóban, vödörben) szennyezett lehet, de az, hogy a víz meleg vagy hideg, csak kényelmi szempont.[10]
  2. Be kell szappanozni a kezeket dörzsölő mozdulatokkal, beleértve a kézfejet, az ujjak közti részeket és a köröm alatti területeket is (ezt körömkefével lehet elérni).[9] A szappan leoldja a kórokozókat a bőrről.[10]
  3. Legalább 20 másodpercig kell alaposan dörzsölni a kezeket.[9] A dörzsölés által keltett mozgás segít eltávolítani a kórokozókat, és a hosszabb időn át tartó dörzsölés több kórokozót távolít el.[10]
  4. Alaposan le kell öblíteni a kezeket folyóvízzel.[9] Állóvízben való öblítéssel újra szennyeződhet a bőrfelület.[10]
  5. Tiszta törölközővel vagy papírtörlővel kell a kezeket megszárítani, vagy hagyni megszáradni a levegőn.[9] A nedves kéz könnyebben újraszennyeződhet.[10]

A kézmosáskor legkevésbé a hüvelykujjra, a csuklóra, az ujjak közötti részekre és a köröm alatti területre figyelnek az emberek. A műköröm és a lepattogzott körömlakk kórokozókat bujtathat. A gyakori kézmosás kiszáríthatja a bőrt, ezért javasolt valamilyen kézápoló használata is, mivel a kirepedezett száraz bőr növelheti a fertőzésveszélyt.[11]

Szárítás

[szerkesztés]

A kéz megszárítása kézmosás után ugyanannyira fontos, mint maga a kézmosás. A kézszárítás történhet törölközővel, papírtörlővel vagy kézszárító gépek segítségével. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a kézszárítás leghigiénikusabb módja a nyilvános helyeken a papírtörlő használata, szemben az érintés nélküli, meleg levegőt fújó gépekkel. Utóbbiak ugyanis a nyilvános mosdók légterében már meglévő kórokozókat visszafújhatják a frissen mosott kézre.[12][13][14]

Kéztisztítószerek

[szerkesztés]
Német DIN EN 1500 szabvány szerinti kézfertőtlenítés menete 6 kézmozdulattal 30 másodperc alatt[15]

A legáltalánosabb tisztítószer a kézmosáshoz a felületaktív anyagokat[16] tartalmazó szappan. A fertőtlenítő hatású szappanokra normál esetben nincs szükség.[17] Egyes tanulmányok azt állapították meg, hogy a hagyományos szappan éppen olyan hatásos a kézmosásnál, mint az antibakteriális szappan.[18] A szilárd szappanon is lehetnek kórokozók,[19] azonban néhány tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy a szappanhab lemosásával a kórokozók is lemosódnak.[20] Az amerikai járványügyi központ (CDC) ennek ellenére az érintés nélküli folyékonyszappan-adagolók használatát javasolja inkább.[21] A meleg víz önmagában nem elég a kéz megtisztításához, mivel olyan meleget nem tud elviselni a bőr, ami el is pusztítaná a kórokozókat. A meleg vizes szappanos kézmosás eredményesebben távolítja el az olajos szennyeződéseket, mint a hideg vizes, azonban arra nincs bizonyíték, hogy a víz hőmérséklete befolyásolná az eltávolított kórokozók mennyiségét.[22][23]A megfelelő hatás érdekében fontos, hogy a szappanos kézmosásnál megfelelő mennyiségű anyag jusson a kéz belső és külső részére, illetve az ujjakra is, a dörzsölés, majd a szárítás pedig legalább 40-60 másodpercig tartson.[24]

A kézfertőtlenítők a kéz felületén található kórokozók csökkentésére alkalmazott folyadékok, gélek vagy habok.[25][26] Az amerikai járványügyi hatóság által ajánlott kézfertőtlenítők alkoholt tartalmaznak, melyek akkor a leghatásosabbak, ha 60–95% közötti az alkoholtartalmuk.[26] A magasabb alkoholtartalom azonban nem jelent feltétlenül hatékonyabb fertőtlenítést, mivel töményebb koncentráció esetén az alkohol túl gyorsan elpárolog a kezünkről, így nincs elég ideje kifejteni a fertőtlenítő hatását. A kézfertőtlenítő használatát elsősorban közegészségügyi környezetben (például kórházakban) ajánlják,[27][28] de szappanos kézmosás akkor is ajánlott, ha a kezeken látható szennyeződés van, illetve az illemhelyhasználatot követően is.[29] A nem alkoholalapú kézfertőtlenítőket általánosságban nem preferálják a kórházi használatban.[27] A közegészségügyi rendszeren kívül, általános otthoni használatra a kézfertőtlenítők szappanos vízzel szembeni használatának előnyeire kevés bizonyíték létezik.[7][30] A kézfertőtlenítő gélek, folyadékok vagy habok használatakor ügyelni kell arra, hogy megfelelő mennyiségben kerüljön a kézre (2,4–3 milliliter, ehhez a legtöbb termék esetében egy nyomás nem elegendő), majd a szappanos kézmosáshoz hasonlóan a kéz és az ujjak minden felületére el kell juttatni az anyagot, beleértve az ujjbegyeket is. A kézfertőtlenítő eloszlatását legalább 25-30 másodpercig kell végezni, amíg az meg nem szárad. A kézfertőtlenítő habok általában lassabban száradnak, mint a gél állagúak. A termékek egy része valamilyen hidratáló anyagot is tartalmaz (például glicerint vagy aloe verát), megakadályozandó, hogy az alkohol kiszárítsa a bőrt.[31]

Olyan speciális körülmények esetén, amikor nem elérhető a szappan, az Egészségügyi Világszervezet szerint a fahamu és a homok is elfogadható alternatíva.[32][33]

A klinikai kézfertőtlenítés története

[szerkesztés]

Az 1800-as évek közepén Semmelweis Ignác a bécsi közkórház szülészeti klinikáján figyelt fel arra, hogy az egyik klinikán a szülőanyák halálozási aránya jóval magasabb mint a másikon. Azt figyelte meg, hogy a magas halálozási arányú klinikán az orvosok és orvostanhallgatók a boncolás után közvetlenül jártak át a szülészetre, és a szappanos kézmosás ellenére a kezükről továbbra is rossz szagok áradtak. Bevezette, hogy az orvosok boncolás után, illetve két beteg vizsgálata között is klórmész-oldatos kézmosással fertőtlenítsék a kezüket. Az eljárás bevezetését követően a halálozási arány a szülészeten drasztikusan csökkent. Abban a korban azonban nehéz volt elfogadtatni ezt az elméletet a tudóstársadalommal, Semmelweis igyekezete ellenállásba ütközött és az eljárás nem terjedt el azonnal az orvoskollégák között.[34] Semmelweis előtt néhány évvel az amerikai Oliver Wendell Holmes is felfedezte, hogy a gyermekágyi láz az orvos-beteg közötti fizikai érintkezések eredménye.[35] [36] Akárcsak Semmelweis, Holmes is ellenállásba ütközött a kollégái részéről, akik kikérték maguknak a gyanúsítást, hogy ők fertőzték meg az anyákat.[37]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Október 15. A kézmosás világnapja. neteducatio.hu, 2017. október 10. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  2. ↑ Kampányt indít az ALDI és az UNICEF a kézmosás fontosságáról. unicef.hu. UNICEF Magyarország, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  3. ↑ Október 15. - A kézmosás világnapja. vilagnap.com. [2018. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  4. ↑ Handwashing education materials for the general public (angol nyelven). Commonwealth of Massachusetts. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  5. ↑ Hand-washing. University of Michigan. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  6. ↑ The Hygiene Improvement Project (HIP) - Tippy-Tap: A simple low-cost technology for handwashing when water is scarce. United States Agency for International Development. [2014. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 30.)
  7. ↑ a b J. de Witt Huberts, K. Greenland, WP. Schmidt, V. Curtis (2016. június 1.). „Exploring the potential of antimicrobial hand hygiene products in reducing the infectious burden in low-income countries: An integrative review.” (angol nyelven). American Journal of Infection Control 44 (7), 764–71. o. DOI:10.1016/j.ajic.2016.01.045. PMID 27061254. 
  8. ↑ Les Français et le savonnage des mains après être allé aux toilettes. BVA, 2014. [2020. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  9. ↑ a b c d e f When and How to Wash Your Hands | Handwashing | CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov , 2019. december 4. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  10. ↑ a b c d e Show Me the Science - How to Wash Your Hands | Handwashing | CDC (amerikai angol nyelven). www.cdc.gov , 2020. március 4. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. ↑ Wilkinson, Judith M., and Leslie A. Treas.Fundamentals of nursing. 2nd ed. Philadelphia: F.A. Davis Co., 2011. Print
  12. ↑ Keith Redway, Shameem Fawdar (School of Biosciences, University of Westminster London): A comparative study of three different hand drying methods: paper towel, warm air dryer, jet air dryer (angol nyelven). European Tissue. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  13. ↑ Luz del Carmen Huesca-Espitia, Jaber Aslanzadeh, Richard Feinn, Gabrielle Joseph, Thomas S. Murray, Peter Setlow: Deposition of Bacteria and Bacterial Spores by Bathroom Hot-Air Hand Dryers (angol nyelven). American Society for Microbiology. [2020. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  14. ↑ The bacterial horror of hot-air hand dryers (angol nyelven). Harvard Health Publishing. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  15. ↑ Hygienische Händedesinfektion nach DIN EN 1500 (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  16. ↑ dr. Barótfi István. Szolgáltatástechnika [archivált változat]. Mezőgazda Kiadó (2001). Hozzáférés ideje: 2020. március 11. [archiválás ideje: 2020. március 3.] 
  17. ↑ A kézmosás titkai. BETHESDA GYERMEKKÓRHÁZ. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  18. ↑ Plain soap as effective as antibacterial but without the risk. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  19. ↑ ME. McBride (1984. augusztus). „Microbial flora of in-use soap products”. Applied and Environmental Microbiology 48 (2), 338–41. o. PMID 6486782. PMC 241514. 
  20. ↑ JE. Heinze, F. Yackovich (1988). „Washing with contaminated bar soap is unlikely to transfer bacteria”. Epidemiology and Infection 101 (1), 135-42. o. DOI:10.1017/s0950268800029290. PMID 3402545. PMC 2249330. 
  21. ↑ Infection Control: Frequently Asked Questions - Hand Hygiene. Centers for Disease Control and Prevention (CDC). [2016. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 30.)
  22. ↑ JG. Laestadius, L. Dimberg (2005. április). „Hot water for handwashing—where is the proof?” (angol nyelven). Journal of Occupational and Environmental Medicine 47 (4), 434–5. o. DOI:10.1097/01.jom.0000158737.06755.15. PMID 15824636. 
  23. ↑ B. Michaels, V. Gangar, A. Schultz, M. Arenas, M. Curiale, T. Ayers, D. Paulson (2002). „Water temperature as a factor in handwashing efficacy” (angol nyelven). Food Service Technology 2 (3), 139–149. o. DOI:10.1046/j.1471-5740.2002.00043.x. 
  24. ↑ A higiéniás kézmosás lépései. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
  25. ↑ Hand sanitizer - definition of hand sanitizer (angol nyelven). Oxford Dictionaries. [2017. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
  26. ↑ a b JM. Boyce, D. Pittet (2002. október). „Guideline for Hand Hygiene in Health-Care Settings (Recommendations of the Healthcare Infection Control Practices Advisory Committee and the HICPAC/SHEA/APIC/IDSA Hand Hygiene Task Force)” (angol nyelven). Morbidity and Mortality Weekly Report (MMWR), CDC 51 (RR-16), 1–45, quiz CE1–4. o, Kiadó: Society for Healthcare Epidemiology of America/Association for Professionals in Infection Control/Infectious Diseases Society of America. PMID 12418624. 
  27. ↑ a b MK. Bolon (2016. szeptember). „Hand Hygiene: An Update” (angol nyelven). Infectious Disease Clinics of North America 30 (3), 591–607. o. DOI:10.1016/j.idc.2016.04.007. PMID 27515139. 
  28. ↑ R. Hirose, T. Nakaya, Y. Naito, T. Daidoji, R. Bandou, K. Inoue, O. Dohi, N. Yoshida, H. Konishi, Y. Itoh (2019. szeptember 18.). „Situations Leading to Reduced Effectiveness of Current Hand Hygiene against Infectious Mucus from Influenza Virus-Infected Patients.” (angol nyelven). mSphere 4 (5), Kiadó: The American Society for Microbiology. DOI:10.1128/mSphere.00474-19. PMID 31533996. PMC 6751490. 
  29. ↑ WHO. The selection and use of essential medicines. Twentieth report of the WHO Expert Committee 2015 (including 19th WHO Model List of Essential Medicines and 5th WHO Model List of Essential Medicines for Children). Genf: World Health Organization. WHO technical report series #994 (2015). ISBN 9789240694941 
  30. ↑ E. Meadows, N. Le Saux (2004. november 1.). „A systematic review of the effectiveness of antimicrobial rinse-free hand sanitizers for prevention of illness-related absenteeism in elementary school children” (angol nyelven). BMC Public Health 4, 50. o. DOI:10.1186/1471-2458-4-50. PMID 15518593. PMC 534108. 
  31. ↑ Nina A. Gold, Usha Avva: Alcohol Sanitizer. StatPearls Publishing via National Center for Biotechnology Information, U.S. National Library of Medicine. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  32. ↑ Water Sanitation Health. How can personal hygiene be maintained in difficult circumstances? (angol nyelven). WHO, 2014. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  33. ↑ Personal, domestic and community hygiene (angol nyelven) (pdf). WHO. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  34. ↑ Historical perspective on hand hygiene in health care, WHO Guidelines on Hand Hygiene in Health Care: First Global Patient Safety Challenge Clean Care Is Safer Care. WHO (2009). Hozzáférés ideje: 2020. március 12. 
  35. ↑ Small, Miriam Rossiter. Oliver Wendell Homes, Twayne's United States authors series, 29. Twayne Publishers, 52. o. (1962)  OCLC 273508
  36. ↑ Edwin Palmer Hoyt. The Improper Bostonian: Dr. Oliver Wendell Holmes (angol nyelven). Morrow, 106–107. o. (1979). ISBN 0-688-03429-2 
  37. ↑ Dowling, William C.. Oliver Wendell Holmes in Paris: Medicine, Theology, and The Autocrat of the Breakfast Table (angol nyelven). University Press of New England, 93. o. (2006). ISBN 1-58465-579-8 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hand washing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kézmosás&oldid=25756272”