Kézisúlyzó
A kézisúlyzó a súlyzós edzés során használt súlyzók egyik fajtája, a kétkezes súlyzórudakkal ellentétben egy kézzel használatosak.[1]
Története
[szerkesztés]
Tradicionálisan az ókori görögöknek tulajdonítják a kézisúlyzó elődjének feltalálását. A haltert (ἁλτῆρες, altiresz) használták súlyemeléshez és távolugráskor is, de korai írások szerint izomerősítésre is használták őket, a mai súlyzós gyakorlatokhoz nagyon hasonló módon.[2][3][4] Pauszaniasz Periégétész a haltert kerekded, de nem teljesen kerek, inkább hosszúkás alakú eszköznek írta le, melynek nyílásába úgy helyezték az ujjakat, mint egy pajzs fogantyújába. Ólomreszelékkel tették őket még nehezebbé.[5] A Római Birodalomból fennmaradt mozaikok tanúsága szerint nők is edzettek kézisúlyzókkal.
A középkorban Thomas Elyot igyekezett felhívni a figyelmet a testedzés hasznosságára és visszanyúlt a görög és római halter használatához.[6] Az egyik legfontosabb, testgyakorlással kapcsolatos kiadvány Girolamo Mercuriale De arte gymnastica (A testgyakorlás művészetéről) című munkája 1569-ből, melyben többek között a medicinlabda elődjét és kézisúlyzós gyakorlatokat is javasolt az egészség megőrzése érdekében. A későbbi évszázadokban a súlyzós edzés egyre népszerűbbé vált.[7] Még Benjamin Franklin levelei is arról tanúskodnak, hogy súlyzós edzésekkel tartotta magát karban, kézisúlyzókat használt.[8] A 19. században már elterjedtnek számított a kézisúlyzók és a súlyzórudak használata. A német származású Charles Beck 1828-as A Treatise on Gymnastics című könyvében 17 kézisúlyzós gyakorlatot ír le, és azzal kezdi a leírásukat, hogy „ezek [a súlyzók] túl ismertek ahhoz, hogy különösebb bemutatást igényeljenek.” 1901-ben Theodore Siebert megnyitotta Németország első testgyakorló edzőtermét, ahol kézisúlyzókat és súlyzórudakat használtak. Eugene Sandow, akit a modern testépítés atyjaként tartanak számon, az 1900-as évek elején már saját gyártmányú kézisúlyzóit reklámozta.[9]
Indiában egy bunkósbothoz hasonló eszközzel edzettek már ezer évvel ezelőtt is.[10][11]
Típusai
[szerkesztés]
A 17. századra kialakult a kézisúlyzók ismert formája, amely egy rövid rúd, két végén egyenlő súllyal.[12]
- Állítható kézisúlyzó: egy fém rúdból áll, melynek két oldalára tetszőleges tömegű súlytárcsa erősíthető. A rúd általában menetes, melyre csavarral rögzítik a tárcsákat, vagy sima, ilyenkor a tárcsákat szorítógyűrű segítségével rögzítik.[13]
- Selectorized dumbbells: az állítható kézisúlyzók újabb fajtái; az egyik típus a súlyok váltását egy tárcsázó tekerésével teszi lehetővé, így nem kell lecsavarni és leszedni, majd feltenni a tárcsákat; a másik típus egy mágneses pecek segítségével teszi állíthatóvá a súlyok váltását, hasonlóképpen a kábeles súlyállványokon („csiga” vagy „edzőtorony”) használt módszerhez.[14]
- Fix kézisúlyzó: ezek a súlyzók állandó súlyúak, készülhetnek öntöttvasból, sokszor gumírozott borítással; illetve műanyagból, ilyenkor a súlyt homok- vagy betontöltet adja.
- Különleges típusok
- Thomas Inch-súlyzó, avagy „172”: 6 cm átmérőjű fogantyú, tömege 78 kg[15]
- Millennium-súlyzó: 6 cm átmérőjű fogantyú, tömege 103 kg[16]
- Cirkuszi súlyzó (circus dumbbell, CDB): az utazó cirkuszok erőművészeinek súlyzói alapján kialakított, látványos méretű, eltúlzott végű, széles fogású súlyzó[17]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bár a szótárak a dumbbell és a barbell kifejezéseket egyaránt kézisúlyzónak fordítják, a barbellt kétkezes súlyzónak vagy rúdnak szokás nevezni.
- ↑ Athletics in the Ancient World (angol nyelven). Courier Corporation, 153. o. (2002. november 20.). ISBN 978-0-486-42486-6
- ↑ Getting Stronger: Weight Training for Sports (angol nyelven). Shelter Publications, Inc., 388. o. (2005. november 20.). ISBN 978-0-936070-38-4
- ↑ Ancient Greek Athletics (angol nyelven). Yale University Press, 64. o. (2004. november 20.). ISBN 978-0-300-11529-1 „halteres halter.”
- ↑ John Blundell: The muscles and their story, from the earliest times pp. 304–305. Chapman and Hall, 1864
- ↑ Thomas Elyot. XVII. Exercises whereof cometh both recreation and Profite, The Boke named The Governour. J. M. Dent & Co (1531). Hozzáférés ideje: 2020. április 14.
- ↑ Jan Todd. „As Men Do Walk a Mile, Women Should Talk an Hour: And Other Pre-Enlightenment Thought on Women and Purposive Training”. Iron Game History 7 (2&3), 64. o.
- ↑ Stanley Finger. Doctor Franklin's Medicine. University of Pennsylvania Press, 307. o. (2012). ISBN 9780812201918
- ↑ Jurgen Giessing, Jan Todd. „The Origins of German Bodybuilding: 1790-1970”. Iron Game History 9 (2), 8–20. o.
- ↑ Heffernan, Conor: INDIAN CLUB SWINGING IN NINETEENTH AND TWENTIETH-CENTURY INDIA AND ENGLAND
- ↑ Heffernan, Conor. Indian club swinging in nineteenth and twentieth-century India and England (angol nyelven). Faculty of History, University of Cambridge (2016. július 5.)
- ↑ Dumbbell training. Human Kinetics, xii. o. (2014. január 18.)
- ↑ Ironmaster: Adjustable Dumbbells vs Fixed Dumbbells: Which Dumbbell Set Should You Buy? (amerikai angol nyelven). Ironmaster , 2018. június 14. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
- ↑ The Best Adjustable Dumbbells for 2019 (angol nyelven). Wirecutter: Reviews for the Real World . (Hozzáférés: 2019. július 18.)
- ↑ INCH 101: Mark Henry's Successful Lift With Inch Dumbbell!. bodybuilding.com, 2008. március 30. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Odd Haugen Deadlifts Millenium DB. IronMind. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Get Stronger Single-Handedly: Starting with the Strongman Circus Dumbbell. BarBend. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kézisúlyzó témájú kategóriát.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
