Kérgező mohaállat
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Rajz a kérgező mohaállatról
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Plumatella repens Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kérgező mohaállat témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kérgező mohaállat témájú kategóriát. |
A kérgező mohaállat (Plumatella repens) a szájfedősök (Phylactolaemata) osztályának Plumatellida rendjébe, ezen belül a Plumatellidae családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A kérgező mohaállat meglehetősen gyakori, Közép-Európában a legközönségesebb mohaállatfaj.
Megjelenése
[szerkesztés]A kérgező mohaállat villásan elágazó, barnás kitincsöveket képez, melyek laposan rögzülnek az aljzat felületéhez vagy füzérszerűen a szabad vízbe nyúlnak. Az egyes csövek elérik a 3-5 centiméter hosszúságot, olykor hosszabbak. A csövek nyílásaiban jelennek meg a körülbelül 1-2 milliméter nagy, fehér tapogatókoszorúk, melyek pilláikkal apró planktonszervezeteket sodornak a szájnyíláshoz.
Hasonló faj
[szerkesztés]A Plumatella fungosa csövei többnyire éllel rendelkeznek, a statoblasztok pedig feltűnően hosszúak és keskenyek.
Életmódja
[szerkesztés]A kérgező mohaállat álló- és folyó, tiszta vagy mérsékelten szennyezett vizek lakója. Gyakran megtalálható a tündérrózsa levelei alatt.
Szaporodása
[szerkesztés]A kérgező mohaállatnak lárvaállapota nincs, ősszel azonban a csövek sűrűn megtelnek statoblasztokkal. E sajátos képződmények csak az édesvízi mohaállatok sajátosságai. Telelésre, illetve a kellemetlen környezeti hatások elviselésére szolgálnak.
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
