Kérdő István
Kérdő István | |
Született | Kérdő István Géza 1923. február 11. Budapest[1] |
Elhunyt | 1981. május 10. (58 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem ( – 1947. október 11., orvostudomány) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kérdő István (Budapest, 1923. február 11. – Budapest, 1981. május 10.) magyar orvos, belgyógyász, balneológus, reumatológus, orvostörténész; az orvostudományok kandidátus (1963). A Magyar Balneológiai Egyesület alelnöke, a Magyar Meteorológiai Társaság Orvosmeteorológiai Szakosztályának elnöke, a Magyar Orvostörténelmi Társaság vezetőségi tagja volt. A Nemzetközi Biometeorológiai Társaság tagja. A Lengyel Balneológiai Egyesület, a Bolgár Fizioterápiás Egyesület, a Szovjet Fizioterápiás Egyesület, a Csehszlovák Fizioterápiás Társaság és az Angol Királyi Orvostársaság tiszteletbeli tagja.
Életpályája
[szerkesztés]Tanulmányait Budapesten végezte el. 1947-ben szerzett orvosi diplomát. 1947–1950 között a II. sz. Belgyógyászati Klinikán gyakornok volt. 1950–1952 között a Fővárosi János Kórház Idegegészségvédelmi Osztályán segédorvosként dolgozott. 1952–1981 között az Országos Reuma és Fizikoterápiás Intézetben (ORFI) dolgozott. 1967-től tudományos osztályvezetőként a meteoro-klimatobiológiai osztály főorvosa volt. 1972–1976 között az I. számú belgyógyászati osztály vezetője és az Országos Gyógyfürdőügyi Igazgatóság gyógyhelyek szanatóriumok és gyógyfúrdők továbbfejlesztéséért felelős főigazgató-helyettese volt.
Munkássága
[szerkesztés]Tudományos kutatását a biometeorológia és bioklimatológia területe alkotta. A vegetatív idegrendszer regulációs változásait tanulmányozta, mind meteorológiai, klímás és belgyógyászati betegségekben is. Kutatása során új módszert dolgozott ki a vegetatív idegrendszer működésének vizsgálatára, ez a „vegetatív index”. Ezt a módszert külföldön is alkalmazzák; itthon leginkább a sport- és üzemorvosi, valamint az alkalmassági vizsgálatoknál. Vizsgálatokat végzett a nyombélfekély keletkezésével kapcsolatban. A levegőionizátor megszerkesztésében, bemérésében is részt vett.
Művei
[szerkesztés]- Hippokrátész és a bioklimatológia (Budapest, 1955)
- Időjárás, éghajlat, egészség (Budapest, 1961)
- Meteorológiai és klímatényezők hatásának vizsgálata az emberi szervezetre és az eredmények gyakorlati alkalmazásának lehetőségei (Budapest, 1962)
Díjai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ Magyar Meteorológiai Társaság
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Tudósnaptár
- Magyar orvoséletrajzi lexikon Archiválva 2021. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Kérdő István (Orvostörténeti Közlöny, 1981)
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8