Kényszertörlés
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A kényszertörlés a cégjogban egy olyan eljárás, amelyet Magyarországon a 2006. évi V. törvénynek a 2013. évi CCLII. törvénnyel módosított szövege vezetett be, 2014. július 1-jei hatállyal.
A kényszertörési eljárás részletes szabályait a törvény VIII/A. fejezete (116. - §) tartalmazza.[1]
A cég nevét (rövidített nevét) a kényszertörlési eljárás esetén „kényszertörlés alatt” („kt. a.”) toldattal kell használni.[2]
Az Alkotmánybíróság határozata
[szerkesztés]Az Alkotmánybíróság 16/2018. (X. 8.) AB számú határozatával 2018. év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.[3]
Források
[szerkesztés]- ↑ 2013. évi CCLII. törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról
- ↑ 2006. évi V. törvény 5.§ e) pontja
- ↑ http://azuzlet.hu/ab-a-kenyszertorles-nem-ok-a-tisztsegviselo-eltiltasara/