Ugrás a tartalomhoz

Kénsárga fásgereben

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kénsárga fásgereben
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Thelephorales
Család: Bankeraceae
Nemzetség: Hydnellum
Tudományos név
Hydnellum geogenium
(Fr.) Banker 1913
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kénsárga fásgereben témájú kategóriát.

A kénsárga fásgereben (Hydnellum geogenium) a Bankeraceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, fenyvesekben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kénsárga fásgereben kalapja 5-25 cm széles, lapos vagy bemélyedő, szabálytalanul lebenyes; a szomszédos termőtestek összenőnek. Felülete egyenetlen, göröngyös, sugarasan ráncos. Felszíne eleinte szálas-gyapjas, majd nemezes, idősen simára kopik. Színe eleinte kénsárga, majd olívzöldes, olívbarnás, helyenként sötétbarna, feketés; széle sokáig sárgás marad.

Húsa max. 2 mm vastag, nem zónázott; színe halványsárga, sárga, olívzöldes, idősen barnás. Szaga és íze nem jellegzetes, vagy némileg lisztszagú és kesernyés.

A tönk aljáig lefutó termőrétege tüskés. A sűrűn elhelyezkedő tüskék 0,5-3 mm hosszúak, halványsárgák, olívsárgák vagy olívbarnák.

Tönkje max. 2 cm magas, tömzsi, vaskos, beleolvad a kalapba. A töve felé kissé vékonyodik. Színe megegyezik a kalapéval.

Spórapora barna. Spórája nagyjából kerek, felszíne szabálytalanul gumós, mérete 3-4,5 x 3-4 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A fenyő-likacsosgomba vagy a narancssárga fásgereben hasonlíthat hozzá.

A kénsárga fásgereben
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

tüskés

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

lapos

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Európában (főleg Skandináviában és az Alpokban) és Észak-Amerikában honos. Magyarországon még nem találták meg.

Hegyvidéki fenyvesekben fordul elő, inkább luc alatt, savanyú talajon. Augusztustól októberig terem.

Nem ehető.

Források

[szerkesztés]