Kéktorkú motmot
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Aspatha gularis (Lafresnaye, 1840) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kéktorkú motmot témájú rendszertani információt. |
A kéktorkú motmot (Aspatha gularis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a motmotfélék (Momotidae) családjába tartozó Aspatha nem egyetlen faja.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt John Gould angol ornitológus írta le 1858-ban, a Prionites nembe Prionites gularis néven.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Mexikó, Guatemala, Honduras és Salvador területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 28 centiméter.[5]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma 20000-49999 példány közötti, viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. december 21.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve
