Ugrás a tartalomhoz

Kék pásztor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kék pásztor
Hím kék pásztor
Hím kék pásztor
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Alrend: Egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera)
Család: Laposhasú acsák (Libellulidae)
Alcsalád: Libellulinae
Nem: Orthetrum
Newman, 1833
Faj: O. coerulescens
Tudományos név
Orthetrum coerulescens
Fabricius, 1798
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék pásztor témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék pásztor témájú médiaállományokat és Kék pásztor témájú kategóriát.

A kék pásztor (Orthetrum coerulescens), más néven a karcsú pásztorszitakötő, a laposhasú acsafélék családjába tartozó, a mediterrán térségben és Közép-Európában elterjedt szitakötőfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kék pásztor viszonylag kis szitakötő, a hazai Orthetrum-fajok közül a legkisebb. Testhossza 40–44 mm (ebből a potroh 25–31 mm), a hátsó szárny hossza 28–33 mm. Szárnyjegye hosszú és sárgás vagy barnás színű. A kifejlett hímek potroha és tora hamvaskék, szemei kékesszürkék-türkizkékek. A potroh lapos, nincsenek rajta fekete foltok és felül, középen kis él húzódik végig egész hosszában. Homloka sárgásbarna.

A nőstények és fiatal hímek sárgák-barnássárgák. A nőstény potrohának közepén vékony fekete vonal húzódik, illetve a szelvényhatárokat is fekete csíkok jelzik. A hímek színtelen szárnyával szemben a szárnyak töve sárgásan elszíneződik.

16–19 mm-es lárvája kikeléskor világosszürkék, később aranybarnára színeződnek.

Hasonló faj a vízi pásztor (Orthetrum cancellatum), de annak szárnyjegye fekete, a hím potrohának vége elfeketedik, a nőstény potrohán pedig két fekete csík vonul végig.

Elterjedése

[szerkesztés]

A Földközi- és Fekete-tenger környékén és Közép-Európában elterjedt faj, de kisebb populációi Észak- és Nyugat-Európában is előfordulhatnak. Az utóbbi húsz évben terjeszkedőben van. Magyarországon az egész országban megtalálható, de nem túl gyakori és inkább csak helyenként vannak populációi.

Életmódja

[szerkesztés]

Lárvája lápokban, tőzeges tavacskákban, árkokban, csatornákban él; mind álló- mind folyóvizekben. Az imágókkal június elejétől augusztus végéig lehet találkozni. Hajlamosak nagyobb távolságokra, a vizektől távolra elkóborolni. A párzás tandem formációban történik és 5-120 másodpercig tart. A lerakott petékből 5-6 hét múlva kelnek ki a lárvák, amelyek fejlődési ideje két év.

Magyarországon nem védett.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]