Kálvária (festmény)
| Kálvária | |
.jpg) | |
| Művész | A münsteri Szent Miklós halála című kép mestere (1470-1480) |
| Típus | Bibliai témájú festmény |
| Magasság | 129,5 cm, 51 in |
| Szélesség | 199,5 cm, 78 in |
| Múzeum | National Gallery of Art |
| Település | Washington |
A Kálvária című festmény 15. századi alkotóját a művészettörténet a münsteri Szent Miklós halála című kép mestereként tartja számon, neve nem maradt fenn.
A Jézus kereszthalálát ábrázoló olajfestmény 1470-1480 között keletkezhetett. A Kálvárián felállított három keresztre feszített alak, középen Jézus, a két szélen a latrok, alatt tucatnyi ember látható, mögöttük kékes-zöldes táj, felettük arany színű égbolt. A kép azt a pillanatot örökíti meg, amikor a római katona megszúrja Krisztust a lándzsájával. Előbbi és a keresztek alatt látható többi alak a kép keletkezésének megfelelő észak-európai öltözetben van. A Jézus sebeiből csöpögő vért apró angyalok fogják fel aranykelyhekkel. A keresztek alatt látható alakok közül a legközelebb egy kék öltözetet és fehér kendőt viselő nő van, ő Szűz Mária, Jézsu anyja. Az egyik lovas vörös lobogót tart a magasba, amelyen a Római Birodalom jele, S.P.Q.R. olvasható.[1]
A festményt 1940 júliusában elkobozták tulajdonosától, André Seligmanntól a Párizst elfoglaló németek. A képet a párizsi német nagykövetségen helyezték el, majd a Jeu de Paume-ba szállították át. Onnan 1940. november 5-én Hermann Göring elvitette. Az amerikai csapatok Berchtesgadenben bukkantak a festményre, amelyet 1946. október 30-án szolgáltattak vissza Franciaországnak. A kép 1999-ig a Louvre gyűjteményének része volt, majd André Seligmann két lányához került vissza. 2001-ben amerikai gyűjtők vásárolták meg a washingtoni szépművészeti múzeum, a National Gallery of Art számára.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ National Gallery of Art: Provenance. National Gallery of Art. Hozzáférés ideje: 2024. november 24.
