Ugrás a tartalomhoz

Kálmán győri püspök

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmán győri püspök
Kálmán győri püspök 1351 évi pecsétlenyomatának rajza
Kálmán győri püspök 1351 évi pecsétlenyomatának rajza
Életrajzi adatok
Születési névColoman
Címherceg
Született1317/1318
nem ismert
Nemzetiségmagyar magyar
Elhunyt1375
SzüleiI. Károly magyar király
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetkatolikus
Tisztség

Hivatalgyőri püspök
Hivatali idő1337. május 6.1375
ElődjeKőszegi Miklós
UtódjaDe Surdis János

Kálmán (1317/13181375), I. Károly magyar király fia, váradi kanonok, fehérvári kanonok, esztergomi prépost, 1337. május 6-tól haláláig győri megyés püspök. A korabeli iratokban és pecsétjein Colomanként szerepel.

Származása, rokonai

[szerkesztés]

Édesapja I. Károly (Róbert) (12881342) magyar király, édesanyját a Dubnici és a Pozsonyi krónika is a nagy dunai szigetről való concubinaként[m 1] jelöli meg. Féltestvérei, öccsei Nagy Lajos (13261382) magyar király, András (13271345) címzetes nápolyi király, István (13321354) szlavón-dalmát herceg. Másik két öccse Károly és László még kiskorukban meghaltak.

Egy lánytestvére valószínűleg még létezhetett. Pór Antal a pozsonyi városháza kapuboltozatának öt zárókövén található alakok és az ezeket elválasztó – címerekre jellemző – állatfigurák (püspöksüveges ifjú , strucc – Anjou strucc, egy idősebb nő – anya, egy fiatalabb nő – lány, sisakról felemelkedő oroszlán) elemzése alapján arra a megállapításra jutott, hogy a kapubejáró zárókövei Kálmán herceget, édesanyját és lánytestvérét ábrázolják.[1][m 2][2]

Szilágyi Sándor Károly Róbert egyik feltételezett lányának Katalinnak nem királyi házassága és a magyar krónikákból történt mellőzöttsége miatt, Katalint is házasságon kívüli gyermeknek tartja. A másodszülött schweidnitzi herceghez férjhez adott Katalin lánya, a magyar királyi udvarban nevelt Anna később IV. Károly német-római császár felesége lett.[3]

Életre, pályafutása

[szerkesztés]

Püspöksége idején történt alapítások

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. A korabeli iratokban kötetlen nőt (ágyast) jelent.
  2. Az oroszlános zárókő alapján Pór Antal a herceg édesanyját Szécsényi Tamás testvérének véli, három évvel később Nagy Lajos életrajzában már – az ugyancsak oroszlános címert használó – Csák nembeli Gurke leányát Erzsébetet jelöli meg. Pór szerint a rozgonyi csatában elesett Gurke zászlótartó Erzsébet nevű leánya a királyné udvarába került, később pedig Jakab pozsonyi ispán és bíró vette feleségül. A Magyar katolikus lexikon a herceg édesanyjaként szintén a Csák nembeli Györke leányát adja meg.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pór, Antal (1889). „Kálmán, győri püspök (1317-1375)”. Századok, V. Füzet, 369-384. o.  
  2. Pór Antal. Nagy Lajos 1326 - 1382; Magyar történeti életrajzok. A Magyar Történelmi Társulat kiadása - Budapest (1892) 
  3. Szilágyi Sándor, Pór Antal, Schönherr Gyula. A magyar nemzet története; Harmadik kötet; Az Anjouk kora; Második könyv; Hatodik fejezet – Károly családi viszonyai. Az utolsó évek.. Atheneum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat - Budapest (1895) 

További információk

[szerkesztés]


Előde:
Kőszegi Miklós
Győri püspök
1337–1375
Utóda:
De Surdis János