Káldor Adolf
| Káldor Adolf | |
| Született | Kohn Adolf 1882. augusztus 10. Modor |
| Elhunyt | 1944. július 12. (61 évesen) auschwitzi koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | orvos |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1906, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Káldor Adolf, Kohn (Modor, 1882. augusztus 10. – Auschwitzi koncentrációs tábor, 1944. július 12.)[1][2] főorvos.
Életútja
[szerkesztés]Kohn Jakab és Schaar Julianna fia. 1899-ben Kohn családi nevét Káldorra változtatta.[3] Középiskoláit és az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1906-ban orvostudományi oklevelet nyert. Tanulmányainak befejezése után a pécsi közkórház orvosa lett, majd 1908-ban mint segédorvos a budapesti Szent István Kórházban működött. 1909-ben Budafokon orvosi rendelőt nyitott. Az első világháború alatt mint főhadnagy orvos harctéri szolgálatot teljesített és számos kitüntetésben részesült.[4] 1916-ban községi orvossá választották, 1928-ban tisztiorvosi képesítést nyert és Budafok várossá való átalakulása után mint városi főorvos működött. A Csecsemőgondozó Intézet létesítésében tevékeny részt vett. 1917. április 24-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Herzfelder (Hercfelder) Borbálával,[5] aki 1893-ban Gyöngyösön született Herzfelder József és Deutsch Teréz leányaként. Egy fiuk született, Imre (1920–1982).[6] Zsidó származása miatt 1944-ben Káldor Adolfot feleségével együtt elhurcolták. Befolyásos emberek figyelmeztették, hogy meneküljön, azonban riogatásnak gondolta a zsidóüldözésről szóló híreket. A budafoki lakosok megszervezték a mentését, ő nem volt hajlandó azt elfogadni, bízva az emberi jóindulatban. Auschwitzban lelte halálát feleségével együtt 1944. július 12-én. Imre fiukat együtt bujtatták el a budafoki németek és pincemunkások. A második világháború után az ELZETT Művek tulajdonosának lányát vette nőül, majd kivándorolt Ausztráliába, s ott mint egyetemi tanár működött.
Emlékezete
[szerkesztés]Nevét viseli Budafokon a Káldor Adolf utca, róla nevezték el 2014-ben az általa alapított szakrendelőt, mely előtt 1969 óta szobra is áll (Schaár Erzsébet Munkácsy Mihály-díjas budafoki szobrászművész alkotása).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Halálesete bejegyezve a budafoki (Bp. XXII. ker.) állami halotti akv. 73/1947. folyószáma alatt.
- ↑ A budafoki járásbíróság Pk. 1707/1946/5. sz. végzésével 1944. augusztus 16-iki dátummal holttá nyilvánította.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 62260/1899. Forrás: MNL-OL 30797. mikrofilm 33. kép 2. karton Névváltoztatási kimutatások 1899. év 37. oldal 37. sor
- ↑ Tűzharcos minőségét a m. kir. 29. honvéd gyalogezred által 1917. szept. 17-én kiállított Pzlj np.sz. 250/43. számú igazolvány igazolja.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 372/1917. folyószáma alatt.
- ↑ Kaldor, Imre (1920 - 1982)
Források
[szerkesztés]- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930. 268. o.
- Magyar Közlöny - Hivatalos lap, 1946. október 29. / 247. old.
- A 2014. február 27-i képviselőtestületi ülés napirendje XXII.hu, 2014. 02. 21.
- Hadi kitüntetés után a holokauszt áldozata lett az orvosi szakrendelő névadója Huszonketto.hu, 2020.11.17.
