Ugrás a tartalomhoz

Dercsika

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jurová szócikkből átirányítva)
Dercsika (Jurová)
Dercsika zászlaja
Dercsika zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
PolgármesterFekete Gábor
Irányítószám930 04
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség480 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság116 m
Terület10,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 00″, k. h. 17° 31′ 26″47.933333°N 17.523889°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 00″, k. h. 17° 31′ 26″47.933333°N 17.523889°E
Dercsika weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dercsika témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Dercsika (szlovákul Jurová) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 10 km-re délnyugatra fekszik.

Élete

[szerkesztés]

Dercsikán egy gólyafészek alátétet tartanak nyilván.[2]

Története

[szerkesztés]

1253-ban említik először. Templomát 1519-ben szentelték fel.

Vályi András szerint "DERCZIKA. Magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik a’ Csalóközben, Bőstöl fél mértföldnyire, határja jó termékenységű, legelője, réttye, fája elég, halászattya hasznos, ’s vadászatra is nem utolsó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Dercsika, Pozsony m. magyar falu, Bőstől nyugotra 1 mfd. 816 kath., 12 zsidó, többnyire nemes lakosokkal s egy kath. paroch. templommal. Rétje, legelője sok lévén, a marha-tartást erősen űzik, juhot is tartanak. A helység mellett elvonuló posványság pedig nádat szolgáltat. Erdeje nincs, hanem széllyel ültetett fűz-, éger-, jegenye-fákkal tüzelnek. F. u. nemesek. Ut. p. Somorja."[4]

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 532, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 507 lakosából 409 magyar és 86 szlovák volt.

2021-ben 480 lakosából 397 (+12) magyar, 71 (+3) szlovák, (+1) ruszin, 3 egyéb és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szentelt római katolikus temploma a korábbi templom egy részének felhasználásával 1778-ban épült klasszicista stílusban. Mai formáját az 1927. évi újjáépítéssel nyerte el. A templom búcsújáróhely.

Neves személyek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]