Juhsóska
Juhsóska | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Finnországban nyíló juhsóska
| ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||
Rumex acetosella L. | ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
a Rumex acetosella subsp. acetoselloides szinonimái:
a Rumex acetosella subsp. angiocarpus szinonimái:
a Rumex acetosella subsp. pyrenaicus szinonimái:
| ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhsóska témájú médiaállományokat és Juhsóska témájú kategóriát. |
A juhsóska (Rumex acetosella) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe, ezen belül a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó faj.
Elterjedése
[szerkesztés]A juhsóska egész Európában gyakori. Az Alpokban 1360 méter magasságig hatol fel. Az Azori-szigeteken, Észak-Afrika nyugati részén, Ázsiában Törökországtól a Kínai Köztársaságig és Indiáig is fellelhető. Számos helyre betelepítették, például Afrika és Ázsia többi részére, Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Hawaiira.
Alfajai
[szerkesztés]- Rumex acetosella subsp. acetosella
- Rumex acetosella subsp. acetoselloides (Balansa) Den Nijs
- Rumex acetosella subsp. angiocarpus (Murb.) Murb.
- Rumex acetosella subsp. multifidus (L.) Schübl. & G. Martens
- Rumex acetosella subsp. pyrenaicus (Pourr. ex Lapeyr.) Akeroyd
Megjelenése
[szerkesztés]A juhsóska 10-40 centiméter magas, felálló szárú, évelő növény. Levelei kicsik, lándzsásak vagy szálasak, többnyire nyilas vagy dárdás vállúak, ízük a mezei sóskára (Rumex acetosa) emlékeztet, savanyú. Valamennyi levél nyeles. A virágok egyivarúak, karcsú bugákban nyílnak.
Életmódja
[szerkesztés]A juhsóska gyepek, lejtők, legelők, fenyérek, homokpuszták, szántók és utak széleinek lakója. Mészkerülő, többnyire száraz, tápanyagban és bázisokban szegény, savanyú vagy gyengén savanyú, laza, főleg homoktalajokon nő. A homoktalaj és a talajelsavanyodás jelzőnövénye.
A virágzási ideje áprilistól július végéig tart.
Tudnivalók
[szerkesztés]A juhsóska az egyéves és évelő fajokban gazdag lórom (Rumex) nemzetségbe tartozik, amelyből Magyarországon vadon 17 faj fordul elő. Virágukban jellegzetes a 6 cimpájú, maradó lepel, terméséréskor a 3 belső lepelcimpa megnagyobbodik. A sóskához hasonlóan a juhsóska is heresót és oxálsavat tartalmaz. Nagyobb mennyiségű fogyasztása egészségkárosodást okoz, főleg, ha valaki vesekőképződésre hajlamos. A legelő jószág mérgezéséről is beszámoltak már olyan legelők esetében, ahol ez a növény elszaporodott. Másrészt a juhsóskának magas a C-vitamin-tartalma, ezért sokan készítik el főzeléknek, vagy fogyasztják nyers állapotban. Gyengén mérgező.
Képek
[szerkesztés]-
a növény
-
levele
-
virágai
-
termései és magvai
-
telepe
-
rajz a növényről
Források
[szerkesztés]- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-2424185
- https://web.archive.org/web/20111119005628/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?32519 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Rumex acetosella in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 09-Oct-10.