Juan Soldevila Romero
| Juan Soldevila Romero | |
| Zaragoza bíborosa | |
 | |
| Született | 1843. október 20. Fuentelapeña |
| Elhunyt | 1923. június 4. (79 évesen) Zaragoza |
| Sírhely | Oszlopos Miasszonyunk Katedrális (Zaragoza) |
| Nemzetiség | spanyol |
| Munkássága | |
| Felekezet | latin rítusú katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1867. december 28. valladolid |
| Püspökké szentelés | 1889. február 14. |
| Bíborossá kreálás | 1919. december 15. |
| Hivatal | püspöki titkár |
| Hivatali idő | 1875-1883 |
| Hivatal | valladolidi kanonok |
| Hivatali idő | 1883-1889 |
| Hivatal | tarazonai püspök |
| Hivatali idő | 1889-1901 |
| Hivatal | zaragozai érsek |
| Hivatali idő | 1901-1919 |
| Hivatal | zaragozai bíboros |
| Hivatali idő | 1919-1923 |
| Díjak | Grand Cross of the Civil Order of Beneficence (1921)[1] |
| Juan Soldevila Romero a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Juan Soldevila Romero témájú médiaállományokat. | |
Juan Soldevila Romero (Fuentelapeña, 1843. október 9. – Zaragoza, 1923. június 4.) spanyol bíboros. Anarchisták merényletében vesztette életét.[2]
Pályafutása
[szerkesztés]A valladolidi és a Santiago de Compostela-i szemináriumban tanult. Pappá szentelése után a valladolidi érseki egyházmegyében szolgált, 1875 és 1883 között Orende püspök titkára volt. 1883-ban a valladolidi katedrális kanonokja lett. 1889 februárjában Tarazona püspöke lett, majd 1901 decemberében Zaragoza érsekévé lépett elő. 1919. december 15-én XV. Benedek pápa bíborosnak nevezte ki. 1922-ben részt vett a pápai konklávén, amely megválasztotta az új egyházfőt, XI. Piuszt.[3]
Halála
[szerkesztés]
Az anarchisták és a szocialisták a Vatikán első számú spanyolországi képviselőjének és a reakciósok egyik vezetőjének tekintették Soldevilát, aki támogatta a sztrájkok leverését, az azokban résztvevő munkások elbocsátását, vezetőik rendőri zaklatását és bérgyilkosok általi kivégzését.[4][5] Soldevila Zaragoza leggyűlöltebb figurája volt, akiről az a szóbeszéd járta, hogy orgiákat tart apácákkal és szerencsejáték-barlangokat tart fenn.[6]
Az anarchisták, köztük Buenaventura Durruti és Francisco Ascaso által létrehozott Szolidaritás nevű titkos szervezet úgy döntött, hogy a munkások elleni terrorra válaszul reakciós vezetőket öl meg, köztük Soldevilát. 1923. június 4-én délután négy órakor két anarchista tüzet nyitott Soldevila gépkocsijára Zaragoza külvárosában, a Szent Pál-iskola előtt. A merénylők tizenháromszor lőttek rá az autóra. Az egyik lövedék szíven találta a bíborost, aki azonnal meghalt.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BOE-A-1921-5211
- ↑ Harris M. Lentz 179. oldal
- ↑ Harris M. Lentz 179. oldal
- ↑ Abel Paz 24. oldal
- ↑ Abel Paz 29. oldal
- ↑ Abel Paz 44. oldal
- ↑ Abel Paz 3. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Harris M. Lentz: Harris M. Lentz III. Popes and Cardinals of the 20th Century: A Biographical Dictionary. McFarland and Company. Hozzáférés ideje: 2019. február 24.
- ↑ Abel Paz: Durruti in the Spanish Revolution. Libcom. Hozzáférés ideje: 2019. február 22.