Joy (együttes)
| Joy | |
 | |
| Információk | |
| Eredet |  Ausztria |
| Alapítva | 1984 |
| Aktív évek | 1984–1995, 2010– |
| Műfaj |
|
| Kiadó | Ok Musica, BMG, Major Babies |
| Tagok | |
| Andy Schweitzer Michael Scheickl Leo Bei | |
| Korábbi tagok | |
| Alfred Jaklitsch Manfred Temmel Hans Morawitz Hannes Ulrich Johannes Groebl Christian Gruber | |
| A Joy weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Joy osztrák könnyűzenei együttes, amelyet 1984-ben alapítottak. Legismertebb dalaik közé tartozik a Valerie és a Touch by Touch.
Története
[szerkesztés]A kezdetek
[szerkesztés]Az együttest 1984-ben egy Bad Aussee nevű osztrák kisvárosban alapította három középiskolai barát, Andy Schweitzer (1960. február 26. –) rendőrtiszt, Freddy (Alfred) Jaklitsch (1960. január 22. –) német-történelem szakos tanár és Manfred Temmel (1959. február 25. – 2019. június 8.) DJ, akik korábban mind játszottak már amatőr együttesekben.
A zenekar 1984-ben szerződést kapott az osztrák OK Musica kiadónál, producerük Michael Scheickl (1957. március 23. –) lett, aki korábban Fritz néven sikeres előadó volt (Hungaria című, magyar vonatkozású dala 1980-ban az osztrák slágerlistán a 3. helyig jutott), emellett az 1982. évi osztrák eurovíziós induló, a dalversenyen végül 10. helyen végzett Mess duó zeneszerző-producereként is szerzett tapasztalatot. A Joy első kislemeze, a Lost in Hong Kong 1985 februárjában jelent meg. Bár ez dal még csak mérsékelt sikert aratott (nem lett listás helyezése), arra kiválóan alkalmas volt, hogy az együttes ismertségét megalapozza.
Az 1980-as évek diszkósztárjai
[szerkesztés]1985 szeptemberében jelent meg a trió második kislemeze, Touch by Touch címmel, amely hatalmas siker lett: az osztrák zenei lista élére került, és Európa-szerte bekerült a Top 20-ba, Ausztriában, Portugáliában és Spanyolországban arany minősítést is szerzett. Harmadik kislemezük, az 1986-ban kiadott Hello szintén sikeresnek bizonyult, azonos címmel pedig stúdióalbumuk is megjelent, amely meghozta az együttes számára a világsikert, több mint 30 országban adtak el belőle. Az első albumon található Valerie című dal Kelet-Európában, azon belül is a Szovjetunióban és Magyarországon lett hatalmas siker – 2000-ben az Inflagranti nevű magyar zenekar is feldolgozta, Te + én címmel.
A második nagylemez 1986 őszén került a boltokba, Joy and Tears címmel. Ez is számos slágert tartalmazott, melyek közül az elsősorban a távol-keleti országokban népszerű Japanese Girls, valamint a Touch Me My Dear és a Black Is Black (a Los Bravos azonos című dalának feldolgozása) érdemel kiemelést. Az együttes 1987 év elején óriási sikerrel lépett fel a Távol-Keleten, az 1988. évi szöuli olimpiára készülő Jamsil olimpiai stadionban 24 000 néző előtt adták elő a Japanese Girls Korean Girls-re átkeresztelt változatát. Destination Heartbeat (1987) című számuk a nyugatnémet Tetthely (Tatort) TV-sorozat egyik epizódjának (Flucht in den Tod) betétdala lett.
Az 1990-es, 2000-es évek próbálkozásai
[szerkesztés]1989-ben az eredeti trió feloszlott. A Joy "márkanevet" – a másik két alapító, Jaklitsch és Temmel engedélyével – Schweitzer vitte tovább: a Polydor kiadónál 1989-ben megjelent Joy című nagylemez lényegében az ő albuma, Anzo (azaz Hans Morawitz) énekes közreműködésével.
1994-ben Jaklitsch és Temmel újraalapította az együttest, harmadik tagként (Andy Schweitzer helyett) egy rövid ideig Hannes Ulrich, majd 1995-től Johannes Groebl (1960. január 30. –) csatlakozott. A BMG Ariola kiadóhoz szerződtek, ahol el is készült egy nagylemeznyi anyag, de végül csak két kislemez (Hello Mrs. Johnson és Felicidad) jelent meg.
1997-ben Jaklitsch és Temmel megalapította a Seer nevű formációt, amely máig az egyik legsikeresebb, a Schlager és a népzene elemeit ötvöző popzenei együttes Ausztriában. A Joy közben (amelyben, Groebl 1997. évi kiválását követően, 2002-ig Christian Gruber volt a harmadik tag) kiadta – a Modern Talking és Bad Boys Blue 1998-as remixeire emlékeztető – Touch by Touch '98 kislemezt, de valójában már csak névleg létezett. 2008-ban Temmel kivált a Seerből, amelyet zenekarvezetőként Jaklitsch vitt tovább, és vezet mind a mai napig.
2010-es évek: a Joy visszatérése
[szerkesztés]2010-ben aztán a nyolcvanas évek világa iránti nosztalgiát ("retro") meglovagló orosz rendezvényszervezők ösztönzésére újra összeállt az eredeti trió (Schweitzer, Jaklitsch, Temmel), sőt 2011-ben Enjoy! címmel új albumot is kiadtak, amelyen a két legnagyobb sláger, a Touch by Touch és a Valerie újrakevert változatai mellett tíz új Schweitzer/Jaklitsch szerzemény is helyet kapott. Az albumot, amely az osztrák sikerlistán a 21. helyig jutott, Magyarországon a Maxi Disco sorozatáról ismert, Hargittay Gábor által alapított Hargent Media kiadó adta ki. A Hargent hivatalos Joy-válogatásalbumo(ka)t is kiadott Hits & More címmel, amelyeken az ismert slágerek mellett ritkán hallható különlegességek is helyet kaptak.
2013-ban Jaklitsch (a Seer miatti elfoglaltságaira hivatkozva) kilépett az együttesből, a koncerteken a helyét a régi "háttérember", Michael Scheickl vette át.
2019. június 9-én Alfred Jaklitsch Facebook-posztban jelentette be a hírt, hogy Manfred Temmel, a Joy alapító tagja és gitárosa előző éjjel elhunyt.[1]
Diszkográfia
[szerkesztés]Stúdióalbumok
[szerkesztés]- Hello (1986)
- Joy and Tears (1986)
- Joy (1989)
- Enjoy (2011)
Kislemezek
[szerkesztés]- 1986 – "Lost in Hong Kong" (OK)
- 1986 – "Touch by Touch" (OK)
- 1986 – "Valerie" (OK)
- 1986 – "Hello" (OK)
- 1986 – "Japanese Girls" (OK)
- 1986 – "Touch Me My Dear" (OK) (Portugália)
- 1987 – "Destination Heartbeat" (OK)
- 1987 – "It Happens Tonight" (OK)
- 1987 – "Black Is Black" (Remix)
- 1988 – "Kissin' Like Friends" (Polydor)
- 1989 – "She's Dancing Alone" (Polydor)
- 1990 – "Born to Sing a Lovesong" (Polydor)
- 1994 – "Hello, Mrs. Johnson" (BMG Ariola)
- 1995 – "Felicidad" (Ariola)
- 1998 – "Touch by Touch 98" (BMG Ariola Austria)
- 1995 – "Touch by Touch (The Remake)" (vs. Area 51!) (Turnaround Records)
- 2010 – "Touch by Touch 2011" (Major Babies)
- 2011 – "Love Is All Around" (Promo) (Major Babies)
- 2017 – "Lunapark" (Major Babies)
Válogatásalbumok
[szerkesztés]- 1986 – Best (OK)
- 1987 – The Very Best of Joy (Hong Kong) (Pacific Music)
- 1987 – Touch Re-Mix 87 (Hong Kong) (Face Records)
- 1991 – Best of Joy (Kína) (Face One Records)
- 1999 – Best of Joy (EAMS)
- 2011 – Hits & More (Hargent Media)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Joy (Band) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Im Gedenken an Manfred Temmel. (Hozzáférés: 2019. június 11.)
