Josip Barković
| Josip Barković | |
| Élete | |
| Született | 1918. január 16. Otocsán, Horvátország |
| Elhunyt | 2011. december 7. (93 évesen) Zágráb, Horvátország |
Josip Barković (Otocsán, 1918. január 16. – Zágráb, 2011. december 11.) horvát író, forgatókönyvíró és rendező volt.
Élete és pályafutása
[szerkesztés]Az elemi iskolát és a gimnázium négy osztályát szülővárosában végezte, majd Gospićba és Károlyvárosba (1933–1936) járt tanítóképzőbe, de tanulmányait tuberkulózis miatt megszakította, és szanatóriumokban kezelték Novi Marofban, Topolščicán és Brestovacon.[1] Tanulmányait Belgrádban (1937) és Gospićban folytatta, ahol 1940-ben szerzett diplomát.[2]
Beiratkozott a Zágrábi Egyetem Filozófiai Karára, de a háború miatt nem tudta folytatni tanulmányait. Tanárként dolgozott az Otocsán melletti Prozorban, majd a járási hivatal jegyzőjeként Otocsánban. Az Otocsánban végzett illegális munka miatt az usztasák és a megszálló olaszok letartóztatták. 1943 tavaszán csatlakozott a partizánokhoz,[2] és az Otocsáni Járási Népbizottság (NOO) elnöke lett. Később a Likai NOO Propaganda Osztályán dolgozott, és szerkesztette a „Lički kurir”, „Vijesti”, és a „Putem slobode” című újságokat. 1944-ben beválasztották a Lika Népfront Kerületi Bizottságába. A Horvát Antifasiszta Népi Felszabadítási Tanács (ZAVNOH) Propaganda Osztályán szerkesztette az „Usmene novine” újságot, dolgozott a Vjesnik híradójában és szerkesztette a Split Rádió kulturális rovatát.
1945-től a Radio Zagreb ismeretterjesztő és kulturális műsorainak szerkesztője.[1] Dolgozott a Naprijed hetilap szerkesztőségében (1945), majd 1946-47-ben ugyanezen újság kulturális rovatának szerkesztője volt. A Horvát-Szovjet Kulturális Együttműködési Társaság titkára, az Izvor (1948/1949) és a Krugovi (1953–1957) folyóirat szerkesztője volt. 1950-ben a Szövetségi Nemzetgyűlés képviselőjévé választották. A Lykos és az Epoha kiadóvállalatok főszerkesztője, a Vjesnik kulturális rovatának főszerkesztője (1955) volt.
Többször választották a Horvát Írószövetség vezetőségének tagjává, 1951-ben az írószövetség titkára, 1976–1978-ban annak elnöke volt.[1] 1980-tól a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia tagja volt.[3]
Irodalmi tevékenysége
[szerkesztés]Az irodalomban 1935-ben az „U spokoju” című versével tette le névjegyét, mely a Mladost című folyóiratban jelent meg. Ezt követően több folyóirat munkatársa volt, valamint néhány kalendáriumban és számos napi- és hetilapban jelentette meg írásait. Verseket, prózát gyerekeknek, novellákat és regényeket írt a népi felszabadító háború és a kortárs élet témáival, különös hangsúlyt fektetve az egyén saját sorsához való viszonyának pszichológiai kidolgozására. Számos ismertető, kritikai és polemikus cikk szerzője, B. Bauerrel együtt ő írta a „Sinji galeb” című film forgatókönyvét. Szerkesztette a „Snovi zemlje” (1957) és a „Milosti ne tražim” (1959) című könyveket. Verseit lefordították macedón, szlovén, cseh, angol, eszperantó, magyar, német, román, szlovák és olasz nyelvre.[1]
Főbb művei
[szerkesztés]- Pjesme slobodi. Gospić, 1940
- Iza prve linije. Zagreb, 1945
- Na zagrebačkoj fronti. Split 1945, Zagreb, 1945
- Sinovi slobode. Zagreb, 1948, 1976; Beograd 1950; Sarajevo, 1957
- Iz borbe i izgradnje. Zagreb, 1949
- Narodni heroj Marko Orešković. Zagreb, 1951, 1953
- Tri smrti. Zagreb, 1951
- Dolina djetinjstva, 1, 2. Zagreb, 1954, 1956, 1968; (szerk. Cvjetko Milanja.) Pet stoljeća hrvatske književnosti, 145. Zagreb, 1977
- Na rubu noći. Zagreb, 1954
- Pođimo časak umrijeti. Zagreb, 1958
- Zeleni dječak. Zagreb, 1960 (1980-ig 12 kiadás).
- Alma. Zagreb, 1963
- Hrabra četa pionira Peće. Beograd i Zagreb, 1965
- Sante. Zagreb, 1969
- Četiri slavne godine. Zagreb, 1970
- Tračak. Zagreb, 1973
- Mala Jalta. Zagreb, 1974
- Vinograd. Zagreb, 1977
- Droga na seoski način. Zagreb, 1980
Díjai
[szerkesztés]Irodalmi munkásságáért megkapta a Horvát Köztársaság Kormánya Elnökségének díját (1948), valamint a „Vlagyimir Nazor” életműdíjat (1981).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Kaminski
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija
- ↑ info.hazu.hr, Preminuli članovi, Svi razredi Akademije, hozzáférés: 2012. december 28.
Források
[szerkesztés]- ↑ Hrvatska encikopedija: Hrvatska enciklopedija: Barković, Josip. http://www.enciklopedija.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
- ↑ Kaminski: Martin Kaminski - Hrvtaski biografski leksikon: Barković, Josip. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1983) (Hozzáférés: 2022. szeptember 18.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Josip Barković című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
