Ugrás a tartalomhoz

Joseph Meyer (könyvkiadó)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joseph Meyer
Született1796. május 9.[1][2][3][4][5]
Gotha[6]
Elhunyt1856. június 27. (60 évesen)[1][2][3][4][5]
Hildburghausen[7]
Állampolgárságanémet
Gyermekei
Foglalkozása
IskoláiErnestinum Gotha
SírhelyeHildburghausen
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Meyer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Meyer és nejének sírja Hildburghausenben

Joseph Meyer (Gotha, 1796. május 9.Hildburghausen, 1856. június 27.) német iparos és könyvkiadó, a Bibliographisches Institut megalapítója, Herrmann Julius Meyer könyvkiadó apja, Hans Meyer utazó nagyapja.

Élete

[szerkesztés]

Kezdetben egy gyarmatáru-kereskedésben inaskodott, majd felszabadulván, előbb hazament és apja, Johann Nicolaus Meyer cipőüzletének kereskedelmi ágát kezelte, később pedig (1816) Londonba ment, de szerencsétlen spekulációi nemcsak a saját, hanem apja vagyonát is teljesen fölemésztették. Apja halála után Gothába tért vissza, ahol a Korrespondenzblatt für Kaufleute-t adta ki, mely csakhamar nagyon elterjedt és mintegy alapját vetette meg Meyer könyvkiadói működésének. 1825-ben a Meyer's British Chronicle szépirodalmi folyóiratot indította meg és üzletét a még akkor ismeretlen előfizetési és aláírási alapra fektetve, Bibliographisches Institut címen megnagyobbította. 1830-ban kiadta a Der volksfreund című politikai lapot is, melyet azonban szabadelvű iránya miatt csakhamar be kellett szüntetnie; ugyanekkor indította meg az Universum című tudományos gyűjteményt is, melynek az 1830-as években több mint 80 000 előfizetője volt s egy ideig 12 nyelven jelent meg (magyarul: Meyer Universuma, vagy leirása és ábrázolása minden látásra és emlékezetre méltó dolgoknak stb., Pest, 1835). Számos kiadványai mellett ekkor indította meg a Grosse Konversations-Lexikont is, melynek ötödik kiadása 1893-tól jelent meg. Meyer sokat foglalkozott Németország vasúthálózatának fejlesztésével is, de 1848-ban a forradalom számos vállalkozását meghiúsította; gazdag kőszén-, vas-, ezüst-, réz- stb. bányatelepeket fedezett föl a türingiai erdőben. Nagy kiterjedésű kiadóüzletét fia, Herrmann Julius Meyer 1874-ben Lipcsébe helyezte át.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven)
  4. a b AlKindi
  5. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  7. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Források

[szerkesztés]