Ugrás a tartalomhoz

José Mariano Jiménez

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
José Mariano Jiménez
Mariano Jiménez szobra Chihuahuában
Mariano Jiménez szobra Chihuahuában
Született1781. augusztus 18.
San Luis Potosí
Elhunyt1811. június 26. (29 évesen)
Chihuahua
Állampolgárságamexikói
Foglalkozásakatonatiszt
IskoláiMexikói Autonóm Nemzeti Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz José Mariano Jiménez témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

José Mariano Jiménez (San Luis Potosí, 1781. augusztus 18.Chihuahua, 1811. június 26.) mexikói bányamérnök és függetlenségi harcos volt.

Élete

[szerkesztés]

A San Luis Potosí városában született fiatalember a mexikóvárosi Colegio de Minería bányászati iskolában tanult, ahol 1804-ben bányamérnöki oklevelet szerzett. Később Guanajuatóban, a fontos bányavárosban telepedett le, ahol a hadsereg szolgálatába állt.

A függetlenségi mozgalomhoz csak annak kitörése után csatlakozott, miután Miguel Hidalgóék felkelői 1810 szeptemberében megostromolták és elfoglalták az Alhóndiga de Granaditast, ahova a spanyolok vették be magukat. Miután belépett a függetlenségi hadseregbe, ezredesi rangot kapott, később altábornaggyá lépett elő. Atencóban legyőzte Trujillót, majd részt vett a Monte de las Cruces-i csatában is, ahol győzelmet arattak. Ezután Chapultepecbe ment tárgyalni Francisco Xavier Venegas alkirállyal a főváros átadásáról, az alkirály azonban visszautasította.

Novemberben részt vett a vesztes aculcói csatában is, majd Guanajuato városába vette be magát, melyet a királypártiak rövid ostrom után elfoglaltak. Ezek után Jiménez azt a megbízást kapta, hogy segítsen kiterjeszteni a felkelést a keleti tartományokban is. Így került sor a győztes aguanuevai csata megvívására is,[1] mely után Saltillóban csatlakozott a Calderón-hídi csatában vereséget szenvedett és észak felé visszavonuló társaihoz: Hidalgóhoz, Juan Aldamához és Ignacio Allendéhez. Acatita de Bajánnál azonban Ignacio Elizondo emberei elfogták a vezéreket, köztük Jiménezt, majd Chihuahua városába szállították őket, ahol a felkelésben való részvételért halálos ítéletet hoztak fejükre. Az ítéletet 1811. június 26-án hajtották végre: Jiménezt is agyonlőtték és fejét levágták.

Levágott fejét elküldték a guanajuatói Alhóndiga de Granaditas épületébe, ahol elrettentésül ki is függesztették. A fej egészen 1821-ig ott is maradt, ekkor azonban a Szent Sebestyén-templomban temették el. Testét először Chihuahuában temették el, majd 1823-ban átszállították Mexikóvárosba, ahol a maradványokat később áthelyezték a Függetlenség-emlékmű alá.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Életrajza a függetlenségi harc kitörésének 200-adik évfordulója alkalmából létrejött kormányzati oldalon (spanyol nyelven). [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 6.)
  2. Halála és az azutáni események az INEHRM kormányzati oldalon (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 6.)[halott link]