John Ffowcs Williams
| John (Shôn) Eirwyn Ffowcs Williams | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1935. május 25. Wales |
| Elhunyt | 2020. december 12. (85 évesen) Bodelwyddan |
| Ismeretes mint | |
| Nemzetiség |  Wales |
| Állampolgárság |  Egyesült Királyság |
| Házastárs | Anne Beatrice Mason (1959-től) |
| Lakhely | Cambridge |
| Iskolái | University of Southampton |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Southamptoni Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | aerodinamika, akusztika |
| Kutatási terület | aeroakusztika |
| Aktivitási típus | oktatás, kutatás, matematikai modellezés |
| Munkahelyek | |
| Cambridge-i Egyetem | tanszékvezető, professor emeritus |
| Emmanuel College | tanár, igazgató |
| Más munkahelyek | Rolls-Royce, Vickers |
| Jelentős munkái | Concorde-team |
| Szakmai kitüntetések | |
| 1984: Rayleigh-érem 2002: Sir Frank Whittle-érem[1] | |
| Akadémiai tagság | Imperial College, London |
| Hatással volt | David L. Hawkings, Steve Furber, David Crighton |
 | |
|---|---|
 Nem található szabad kép.(?) | |
  | Képe a NAE.edu honlapján |
John (Shôn) Eirwyn Ffowcs Williams (Wales, 1935. május 25. – 2020. december 12.) brit fizikus, mérnök, a Cambridge-i Egyetemen a mérnöki tudományok professor emeritusa, 1996–2002 között a cambridge-i Emmanuel College tanára.[2][3][4] A tudományok doktora, a Southamptoni Egyetem díszdoktora, a Royal Academy of Engineering tagja. Tudományos munkásságát az áramlástan, közelebbről a folyadékok, gázok áramlásával összefüggő akusztikai jelenségek (aeroakusztika) területén fejtette ki. Tanítványával, David L. Hawkings-szel együtt kidolgozta a Ffowcs Williams–Hawkings („FWH”) egyenletet. Az áramlás-akusztikai folyamatok numerikus leírására analógiai módszereket dolgozott ki és adott közre.
Életpályája
[szerkesztés]Shôn Eirwyn Ffowcs Williams Wales-ben született, két fiútestvére volt. Ötéves korában elveszítette édesanyját. Nem tudott angolul, nyelvtanulásra egy észak-yorkshire-i kvéker-iskolába küldték. 16 éves korában a Rolls-Royce gyárban gépgyártás-technológiai szaktanfolyamot végzett. Különös érdeklődést mutatott az áramlástechnikai gépek (kompresszorok, szivattyúk) iránt. Ezután elvégezte a Southamptoni Egyetemet. 1961-ben védte meg nagydoktori (PhD) disszertációját, Turbulens kényszeráramlásból származó zaj („On noise from convected turbulence”) címmel.[5]
Egyetemi munkássága során a londoni Imperial College-ban a Rolls-Royce Elméleti Aeroakusztikai Tanszéket vezette. A Cambridge-i Egyetemen 1972-től kezdve 25 éven át, egészen emeritus professzorként történt nyugállományba vonulásáig külön tanszéket kapott, amely a folyadékok mechanikájával (azaz áramlástechnikával), aeroakusztikával, termodinamikával és a turbógépek technológiájával foglalkozott. 1973-tól az egyetemhez társult Emmanuel College tanára, 1996-tól annak igazgatója lett, 2002-ben emeritus professzorként vonult nyugállományba.[6]
Egyetemi oktatóként különös súlyt helyezett arra, hogy a tudományos kutatást és az elméleti eredményeket hogyan lehet ipari technológiai problémák megoldására alkalmazni. Emiatt szoros munkakapcsolatot tartott a korabeli high-tech gépipar szereplőivel. Társalapítója volt a cambridge-i Topexpress Ltd.-nek, egy mérnöki–tudományos tanácsadó (konzultáns) irodának. A Rolls Royce-nál vezető tanácsadóként dolgozott, Vickers Shipbuilding and Engineering Ltd.-nél (VSEL) igazgatói beosztást viselt.
Világhírét a numerikus aeroakusztika (azaz az áramlástani eredetű zajok közelítő matematikai leírására szolgáló numerikus módszerek) kutatása alapozta meg. Megfogalmazott egy matematikai eljárást, egy Michael J. Lighthill elméletére épülő akusztikai analógiai módszert, amely a folyadékáramlásba helyezett szilárd testek által keltett áramlási zajokat elemi hangforrásokra (monopólus, dipólus, kvadropólus forrásokra) vezeti vissza, és ezen elemi hatások matematikai kombinációjaként írja le. Tudományos eredményei nagy lendületet adtak az áramlástani akusztika gyakorlati fejlődésének, különösen a repülőgép- és hajóépítő iparban. Az 1960–70-es években Ffowcs Williams professzor vezető kutatóként részt vett abban a Concorde Noise Panel elnevezésű tudóscsoportban is, amelyet a Concorde sugárhajtóművei által kibocsátott légsugár-zaj csökkentésével bíztak meg.[7]
Díjai
[szerkesztés]- 1984-ben megkapta a Rayleigh-érmet a brit Institute of Acoustics intézettől.
- 2002-ben megkapta a Sir Frank Whittle-érmet a Royal Academy of Engineering-től,[1] az aeroakusztika területén elért elméleti és alkalmazott kutatási eredményeiért, amelyek alkalmazásával jelentősen csökkenteni lehetett a repülőgépek és a tengeralattjárók hajtóműveinek zajkibocsátását.[7]
Művei
[szerkesztés]- Ffowcs Williams, J. E. and Hawkings, D. L.: Sound Generation by Turbulence and Surfaces in Arbitrary Motion. Philosophical Transactions of the Royal Society, Vol. A264, Nr. 1151, 1969, p. 321-342.
- Ann P. Dowling, John E. Ffowcs Williams: Sound and Sources of Sound, Ellis Horwood Limited, 1983
- John E. Ffowcs Williams: Cambridge Engine Technology Series, Cambridge University Press, 1991
- John E. Ffowcs Williams: Aerodynamic Noise, AIAA professional study series, American Institute of Aeronautics and Astronautics, 1975
- John E. Ffowcs Williams: Hydrodynamic Noise, in Annual Review of Fluid Mechanics, 1969. W.R.Sears and M. van Dyke (editors), Annual Reviews, Inc. Palo Alto, Kalifornia, Vol.1. pp 197–222.
- John E. Ffowcs Williams, Geneviève Comte-Bellot: Flow Acoustics: A Technology Audit, International Conference, École Centrale de Lyon, France, 1994. július 11-13. (konferencia-előadás)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b /news/stories/shonfw.shtml The Royal Academy of Engineering Sir Frank Whittle Medal - Beszámoló a Sir Frank Whittle-érem átadásáról Shôn Ffowcs Williams-nek, 2002. május.
- ↑ J.E. Ffowcs Williams – D.L. Hawkings: Sound Generation by Turbulence and Surfaces in Arbitrary Motion. royalsocietypublishing.org. Philosphical Transactions of the Royal Society. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
- ↑ Emmanuel College Fellows, Professor Shôn Ffowcs-Williams. [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ P. A. Nelson – S. J. Elliott – John E. Ffowcs Williams:: 'Active Control of Sound'. http://scitation.aip.org. physicstoday. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
- ↑ Mathematics Genealogy Project / John (Shôn) Eirwyn Ffowcs-Williams / Doktori tézis, Southamptoni Egyetem, 1961.
- ↑ FFOWCS WILLIAMS, Prof. John Eirwyn’ (Who's Who 2013, A & C Black, an imprint of Bloomsbury Publishing plc, 2013; online edn, Oxford University Press)
- ↑ a b Through the sound barrier without a boom?. The Royal Academy of Engineering, 2013. október 27. [2011. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
További információk
[szerkesztés]- Ann P. Dowling: John Ffowcs Williams, 1935-2020 (angol nyelven). National Academy of Engineering (NAE.edu), 2000
