Johannes Scherr

Johannes Scherr
Született	1817. október 3. Rechberg
Elhunyt	1886. november 21. (69 évesen) Zürich
Állampolgársága	Württembergi Királyság
Házastársa	Maria Susanne Kübler
Gyermekei	Marie Scherr
Foglalkozása	író irodalomtörténész történész egyetemi oktató
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Scherr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Johannes Scherr (régi magyarítással Scherr János) (Hohenrechberg ma Schwäbisch Gmünd része, 1817. október 3. – Zürich, 1886. november 21.) német irodalom- és művelődéstörténet író.

Életútja

Tanulmányait Tübingenban végezte, Stuttgartban Württemberg im Jahre 1844. című politikai iratával lépett fel, 1848-ban a württembergi képviselőház demokrata párti képviselője lett, s 1849-ben hevesen küzdött az alkotmányos párt mellett, melynek leverése után Svájcba menekült, 1850-ben a zürichi egyetemen magántanár, 1860-ban ugyanott a műegyetemen tanár lett.

Nevezetesebb művei

• Allgemeine Geschichte der Literatur von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. Ein Handbuch für alle Gebildeten; Franckh, Stuttgart, 1851
• Gesch. der deutschen Litteratur (2. kiad. 1854)
• Menschliche Tragikomödie (3 köt., uo. 1874, 3. kiad. 1855, 12 köt.)
• Geschichte der Religion (2. kiad. Lipcse, 1859, 2 köt.)
• Schiller und seine Zeit. Festschrift zur Säcularfeier seiner Geburt; Wigand, Leipzig, 1859
• Geschichte der Deutschen Frauen; Wigand, Leipzig, 1860
• Dichterkönige (2. kiad. uo. 1861, 2 köt.); stb.
• Studien, 1-3.; Wigand, Leipzig, 1865-1866
• Dämonen. Kulturgeschichtliche Bilder; Wigand, Leipzig, 1871
• Hammerschläge und Historien; Schabelitz, Zürich, 1872
• Novellenbuch (novelláinak gyüjteménye, Stuttgart, 1873-77, 10 köt.)
• Menschliche Tragikomödie Gesammelte Studien und Bilder, 1-3.; Wigand, Leipzig, 1874
• Blätter im Winde; Günther, Leipzig, 1875
• Germania. Zwei Jahrtausende deutschen Lebens kulturgeschichtlich geschildert; Spemann, Stuttgart, 1876
• Grössenwahn (uo. 1876)
• Vier Bücher deutsche Gesch. (Lipcse, 1879)
• Allgem. Gesch. der Litteratur (6. kiad. Stuttgart, 1881)
• Gesch. der englischen Litteratur (3. kiad. uo. 1883)
• Bildersaal der Weltlitteratur (1884-85, 3 köt.)
• Schiller und seine Zeit (6. kiad. uo. 1886)
• Scherr János: A germán népek irodalomtörténete; Franklin, Bp, 1886 k.
• Deutsche Culttur- und Sittengeschichte (9. kiad. Lipcse, 1887)
• Geschichte der deutschen Frauenwelt. In drei Büchern nach den Quellen, 1-2.; Wigand, Leipzig, 1898
• Deutsche Kultur- und Sittengeschichte; szerk. Karl Quenzel; Hesse und Becker, Leipzig, 1939

Irodalomtörténetét magyar nyelvre is lefordították (és részben átdolgozták): Világirodalom története. Képekkel és irodalmi szemelvényekkel. Scherr János és mások után átdolgozva (1881–1885).

Magyarul

• A világirodalom története. Scherr János után. 1. kötet, Az ázsiai népek, Aegyptom, Hellas és Róma, az ó-keresztény, a franczia, olasz, spanyol, portugéz és rumén népek irodalma; Tettey, Bp., 1885
• A világirodalom története szemelvényekkel az összes irodalmak költészeti remekeiből jelesebb költőink fordításában; Scherr János et al. nyomán; Benkő, Bp., 1886
• Gaal Mózes: A magyar irodalom története. Olvasmányul a nagy közönségnek; Scherr Allgemeine Geschichte der Literatur c. művének 3. kötete nyomán, többek közreműködésével; Franklin, Bp., 189?
• A világirodalom története. Scherr János után. 2-3. kötet; Tettey, Bp., 1891
  • 2. Germán népek
  • 3. Magyar irodalom

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X