Johann Heinrich Lambert
| Johann Heinrich Lambert | |
 | |
| Született | 1728. augusztus 26.[1][2][3][4] Mulhouse[5][6] |
| Elhunyt | 1777. szeptember 25. (49 évesen)[1][7][2][8][6] Berlin[9][10][6] |
| Állampolgársága | francia[11] |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Göttingeni Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Heinrich Lambert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Johann Heinrich Lambert (Mühlhausen, 1728. augusztus 26. – Berlin, 1777. szeptember 25.) svájci matematikus, filozófus, bölcsészeti és matematikai író.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Teljesen saját erejéből küzdötte fel magát. 1765-ben mint a tudományos akadémia tagja Berlinben telepedett le, ahol Nagy Frigyes többszörösen kitüntette. Lambert éleselméjű fizikus és matematikus, valamint eszmedús filozófus, és irodalmilag felettébb termékeny volt. Csillagászati érdemei között van a fotometriai elmélet megalapítása, az üstököspályák tanulmányozása és kozmológiai, Kantéval sok tekintetben rokon nézetei terjesztése. E hármas érdemet legjobban jellemzi három fő munkája: Photometria (Augsburg, 1760); Insigniores orbitae cometarum proprietates (uo. 1761) és Cosmologische Briefe (uo. 1761). Filozófiai művei közül említendők: Neues Organon, oder Gedanken über die Erforschung und Bezeichnung des Wahren (Lipcse, 1764, 2 kötet); Logische und phil. Abhandlungen (Dessau, 1782-1887). Lambert egyszersmind a geográfiai térképek hálózatának beható tanulmányozója volt és sok általa felfedezett fontos vetítési módot nevéhez fűzötten ma is alkalmaznak („Lambert-vetület”).[12]
Hőtani vizsgálódásaival tisztázta, hogyan terjed a hő kétdimenziós objektumokban (vékony fémlapokban). Eredményeit a háromdimenziós testekre Joseph Fourier általánosította.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
- ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ Historische Lexikon der Schweiz (német, francia és olasz nyelven), 1998
- ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ a b c 025803
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Ламберт Иоганн Генрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven)
- ↑ V. ö. Lepsius, J. H. L. (München, 1881).
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Lambert, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
