Johann Bernoulli (1667–1748)
| Johann Bernoulli | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1667. augusztus 6. Bázel, Svájc |
| Elhunyt | 1748. január 1. (80 évesen) Bázel, Svájc |
| Sírhely | Peterskirche |
| Ismeretes mint | matematikus |
| Nemzetiség | svájci |
| Házastárs | Dorothea Falkner |
| Szülei | Margaretha Bernoulli Niklaus Bernoulli |
| Gyermekek |
|
| Iskolái | Bázeli Egyetem |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Bázeli Egyetem |
| Pályafutása | |
| Munkahelyek | |
| Szakmai kitüntetések | |
| a Royal Society tagja (1712) | |
| Hatással voltak rá | Jakob Bernoulli, Gottfried Wilhelm Leibniz |
| Hatással volt | Leonhard Euler |
 | |
| Johann Bernoulli aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Bernoulli témájú médiaállományokat. | |
Johann Bernoulli (Bázel, 1667. augusztus 6. – Bázel, 1748. január 1.) egyike a svájci Bernoulli-család számos kiemelkedő matematikusának. Ő oktatta Leonhard Eulert fiatalkorában.
Fiatalkora és tanulmányai
[szerkesztés]Apja azt kívánta, hogy üzleti tanulmányokat folytasson, és idővel átvegye a családi fűszer kereskedelmet, ám Johann nem érdeklődött ez iránt, végül sikerült meggyőznie apját, hogy orvostanra iratkozhasson be helyette a Bázeli Egyetemre, de ezt sem élvezte. Bátyjával Jakobbal matematikát kezdtek tanulni, idejük nagy részét az újonnan felfedezett infinitezimális kalkulus tanulmányozására fordították, az első matematikusok között voltak, akik nem csak megértették, hanem alkalmazták különböző problémákban.
Felnőtt élet
[szerkesztés]Miután diplomát szerzett a Bázeli Egyetemen, differenciálegyenletek tanításával kezdett foglalkozni. 1694-ben feleségülvette Dorothea Falknert, nem sokkal később pedig a matematika professzora lett a Groningeni Egyetemen. Apósa kérésére 1705-ben visszatért szülővárosába, Bázelbe. Csak útja során szerzett tudomást bátyja haláláról. Úgy tervezték, hogy hazatérése után görög professzori állást kap a Bázeli Egyetemen, végül azonban bátyja egykori pozícióját foglalta el matematika professzorként. 1713-ban a Newton–Leibniz vitában (melyikük érdeme a kalkulus felfedezése) Leibniz mellett foglalt állást. Azzal érvelt, hogy Leibniz megoldott bizonyos problémákat a módszereivel, amiket Newtonnak nem sikerült.
Magánélet
[szerkesztés]Bár Johann együtt dolgozott bátyjával, míg be nem fejezte tanulmányait a Bázeli Egyetemen, nem sokkal ezután vetélytársakká váltak. Johann féltékeny volt Jakob pozíciójára és kölcsönösen igyekeztek fölülmúlni egymást. Jakob halála után Johann féltékenysége egyre inkább saját tehetséges fia, Daniel felé tolódott el. 1738-ban az apa és fia közel egyidejűleg, de egymástól függetlenül publikálta hidrodinamikai tanulmányait. Johann Bernoulli megpróbált előnyt szerezni fiával szemben, ezért két évvel korábbra keltezte tanulmányát a Danielénél. Johann felesége Dorothea Falkner volt, egy bázeli Alderman lánya. Három fiuk volt: ifj. Nicolaus Bernoulli, Daniel Bernoulli és ifj. Johann Bernoulli.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann Bernoulli című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Johann Bernoulli a Mathematics Genealogy Project adatbázisában
- John J. O'Connor és Edmund F. Robertson. Johann Bernoulli (1667–1748) a MacTutor archívumban. (angolul)
- Golba, Paul, "Bernoulli, Johan'"
- "Johann Bernoulli"
- Eric W. Weisstein. Bernoulli, Johann (1667-1748) – ScienceWorld.
- C. Truesdell The New Bernoulli Edition Isis, Vol. 49, No. 1. (Mar., 1958), pp. 54–62, discusses the strange agreement between Bernoulli and de l'Hôpital p. 59–62.
