Johann Bergleiter
Johann Bergleiter | |||||
Az erdélyi szászok evangélikus püspöke | |||||
Született | 1774 Nagydisznód | ||||
Elhunyt | 1843. július 31. (68-69 évesen) Berethalom | ||||
Felekezet | evangélikus kereszténység | ||||
Püspökségi ideje 1833 – 1843 | |||||
Johann Bergleiter, magyaros írásmóddal Bergleiter János (Nagydisznód, 1774 – Berethalom, 1843. július 31.) erdélyi szász evangélikus püspök
Élete
[szerkesztés]Apja Nagydisznódon volt lelkész. A gimnáziumot Nagyszebenben végezte; 1796-tól a báró Bruckenthal családnál volt házitanító. 1798–1800 között a jénai egyetemen tanult, és az utolsó évben Göttingenben is tartózkodott. Hazájába visszatérve, ismét elfoglalta házitanítói állását, és tanítványait korrepetitorként elkísérte a kolozsvári lyceumba, ahol jogi ismereteket is szerzett. Ezt követően a nagyszebeni gimnáziumban lett tanító, majd conrector és 1807. december 12-étől rektor. 1811. május 1-jén szelindeki lelkésszé, 1833. szeptember 17-én püspökké választották.
Testvére, Michael Bergleiter (Nagydisznód, 1782 – 1815) Nagyszebenben és a würzburgi egyetemen tanult. 1806-ban Nagyszebenben lett tanár, 1811. március 13-án pedig rektor. Műve: De tribus dimensionibus dissertatio (Cibinii, 1806).
Fia, Julius (1815–1867) és Johann Josef Bergleiter (1806–1856) volt. Kettejük nevének változatos lefordítása miatt néha összekeverték a két testvért, így csak feltételezhető, hogy Julius volt 1839 és 1842 között Szebenszék levéltárnoka, majd 1843 és 1848 között közügyvéd, de ezeket a tisztségeket néhol bátyjának, Johann Josefnek tulajdonítják, aki egyébként szebeni városi szenátor lett. Juliust 1849 nyarán Szebenszék országgyűlési képviselőjévé választották, de Szeben város román ajkú lakossága panasszal élt a választás lebonyolítása miatt (a román és magyar választók nem vehettek részt rajta), ezért az akkor már Szegeden ülésező parlament vizsgálatot rendelt el, melyre azonban a katasztrofális hadihelyzet miatt már nem került sor, így végül nem igazolták mandátumát. Később – haláláig – bírósági tisztviselőként dolgozott.[1]
Munkái
[szerkesztés]- Vindiciae constitutionum et privilegiorum nationis in Transilvania Saxonicae libertatumque et praerogativarum in iisdem fundatarum principiis oppositae. Cibinii, 1803
- Historica descriptio fori productionalis in Transsilvania (1824 körül)
- Breviculum historiae decimarum in Transsilvania
Jegyzetekf
[szerkesztés]- ↑ Pálmány Béla (szerk.): Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Budapest: Magyar Országgyűlés. 2002. 999. o.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. [Johann Bergleiter]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. [Michael Bergleiter]
- Joseph Trausch: Schriftsteller-Lexikon oder biographisch-literarische Denk-Blätter der Siebenbürger Deutschen. Kronstadt: Johann Gött&Sohn Heinrich. 1868. 108–112. o.