Jobs – Gondolkozz másképp
Jobs – Gondolkozz másképp (Jobs) | |
2013-as amerikai film | |
Rendező | Joshua Michael Stern |
Producer | Joshua Michael Stern Mark Hulme |
Alapmű | Steve Jobs |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró | Matt Whiteley |
Főszerepben | Ashton Kutcher Dermot Mulroney Josh Gad Lukas Haas J. K. Simmons Lesley Ann Warren Ron Eldard Ahna O'Reilly John Getz James Woods Matthew Modine |
Zene | John Debney |
Operatőr | Russell Carpenter |
Vágó | Robert Komatsu |
Gyártás | |
Gyártó | Five Star Feature Films IF Entertainment Venture Forth Silver Reel Endgame Entertainment |
Ország | |
Nyelv | angol |
Forgatási helyszín | |
Játékidő | 129 perc[1] |
Költségvetés | 12 millió amerikai dollár[2] |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Open Road Films Proton Film |
Bemutató | 2013. január 25. (Sundance Filmfesztivál) 2013. augusztus 16. |
Korhatár | |
Bevétel | 42,1 millió $[2] |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jobs – Gondolkozz másképp témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Jobs – Gondolkozz másképp (eredeti cím: Jobs) 2013-ban bemutatott amerikai életrajzi-filmdráma, amely Steve Jobs életét mutatja be 1974-től, amikor még a Reed kollégium hallgatója volt, egészen az iPod 2001-es bemutatásáig. A játékfilm rendezője Joshua Michael Stern, a producerei Stern és Mark Hulme. A forgatókönyvet Matt Whiteley írta, zenéjét John Debney szerezte. Steve Jobs-ot Ashton Kutcher alakítja, Josh Gad pedig az Apple Computer társalapítóját, Steve Wozniak-ot.
A film világpremierje a 2013-as Sundance Filmfesztiválon volt, majd Amerikában 2013. augusztus 16-án mutatták be a mozikban.
Cselekmény
[szerkesztés]A cselekmény 2001-ben kezdődik, amikor Steve Jobs bemutatja az iPod médialejátszót.
Ezt követi egy visszapillantás a Reed College-ba 1974-ben. Jobs a magas tandíj miatt már kimaradt a főiskoláról, de továbbra is jár órákra, különösen a kalligráfia kurzusra, amelyért lelkesedik. Jobs találkozik barátjával, Daniel Kottkével, aki érdeklődve veszi észre, hogy Jobsnál ott van Ram Dass: Be Here Now című könyve. A könyv és az LSD-vel kapcsolatos tapasztalataik által inspirálva Jobs és Kottke Indiában töltenek egy kis időt.
A film 1976-ba ugrik, amikor Jobs ismét Los Altos-ban él örökbefogadó szüleivel, Paullal és Clarával. Az Atari-nál dolgozva barátságot köt gyermekkori barátjával, Steve Wozniakkal, aki éppen személyi számítógépet épít. Miután megalapították az Apple Computer céget, ezt a számítógépet Apple I-nek nevezik el. Miután Wozniak bemutatta az Apple I-et a Homebrew Computer Club-ban (magyarul „otthoni építésű számítógép klub”), Jobsnak sikerül meggyőznie Paul Terrel számítógép-kereskedőt, hogy rendelje meg az első adag számítógépet az újonnan alakult cégtől.
Jobs apja, Paul átengedi nekik a garázsát az új vállalkozásukhoz, ahol Kottke, Bill Fernandez, Bill Atkinson, Chris Espinosa és később Rod Holt is dolgozik az Apple I gyártásán. Mike Markkula befektetésével a kisvállalkozásnak sikerül feljebb lépnie és új projekteket vállalnia.
Jobs és Wozniak kifejlesztik az Apple II-t, és bemutatják az 1977-es West Coast Computer Faire kiállításon. Az Apple II hatalmas siker; az Apple Computer és Jobs mostantól nagy hírnévnek örvend. Jobs hirtelen elkezd eltávolodni régi barátaitól, valamint barátnőjétől, Chris-Ann Brennantól. Utóbbi korábban közölte Jobsszal, hogy terhes tőle. Jobs még Lisa Brennan-Jobs születése után is tagadja az apaságot.
John Sculley-t Jobs javaslatára kinevezik az Apple Computer vezérigazgatójává. Miután Jobs egyre kiszámíthatatlanabbá válik – például azért rúg ki alkalmazottakat, mert azok nem osztják a számítógépes programok írásának szeretetét –, Jobs az Apple Lisa csoportból átkerül az Apple Macintosh csoportba. Mivel Jobs folyamatosan konfliktusba került az alkalmazottakkal, Sculley 1985-ben kirúgja a cégtől.
A film tovább ugrik előre 1996-ba, amikor Jobs már feleségül vette Laurene Powell Jobs-ot, és Lisa elismerten a lánya, aki most már vele él. Van egy fia is, és ő a vezérigazgatója a NeXT vállalatnak, amelyet az Apple felvásárolt. Az Apple jelenlegi vezérigazgatója, Gil Amelio felkéri Jobsot, hogy térjen vissza a vállalathoz tanácsadóként. Jobs rövid idő után leváltja Ameliót a posztjáról, majd Markkula távozását is elintézi, mivel 11 évvel ezelőtt nem támogatta őt, miután kirúgták az Apple-től. Érdeklődik Jonathan Ive munkája iránt, és úgy dönt, hogy vele együtt újra megalapítja az Apple-t.
A film Jobs 1997-es „Think Different” (magyarul Gondolkozz másképp) kampányának – később kiadott – hangfelvételével zárul.
Szereplők
[szerkesztés]Filmzene
[szerkesztés]A filmben számos klasszikus rock, klasszikus zene és kortárs mű szerepel.[4]
# | Cím | Élőadó(k) | Hossz |
---|---|---|---|
1. | Peace Train (1971) | Cat Stevens[5] | |
2. | Allegro from: Brandenburg Concerto No. 3, BWV 1048 (18th century) | Johann Sebastian Bach | |
3. | The House of the Rising Sun (1966) | The Brymers[6][7] | |
4. | Silver Ghost (1970) | Parish Hall[8] | |
5. | Fantasie Impromptu in C-sharp minor, Op. posth. 66 (1834) | Frédéric Chopin | |
6. | Boots of Spanish Leather (1964) | Bob Dylan | |
7. | Scarborough Fair | Dylan McDonald & Cassidy Cooper / Produced by Mason Cooper & Jerry Deaton | |
8. | There Were Times (2013) | Freddy Monday | |
9. | Sacrifice (1960s) | The Brymers[6][7] | |
10. | Life's Been Good (1978) | Joe Walsh | |
11. | Roll with the Changes (1978) | REO Speedwagon | |
12. | Shine on Me | Matthew Cheadle | |
13. | Walk on the Ocean (1992) | Toad the Wet Sprocket | |
14. | You Can Do (Whatever) (2013) | Yusuf Islam[9] |
Bemutató
[szerkesztés]A Business Insider a film nyitását kasszasikerként jellemezte, az első hétvégén 6,7 millió dollárt keresett, és összességében a hetedik helyen végzett.[10]
Világszerte 42,1 millió dolláros bevételt ért el a 12 millió dolláros költségvetésével szemben,[11] így a film közepes kasszasiker lett.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jobs (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Jobs (Film) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 'Jobs (2013) – Box Office Mojo. boxofficemojo.com
- ↑ a b Box office Mojo. Box office Mojo. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ IszDb - Magyar hangok (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
- ↑ Jobs (2013). IMDb
- ↑ Peace Train. Yusufislam.com. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ a b The Brymers Anthology. Thebrymers.sharepoint.com. [2013. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ a b 20-Oct-2013 Dick Lee interview on Outsight Radio Hours. Archive.org, 2013. október 20. (Hozzáférés: 2013. november 10.)
- ↑ Parish Hall. Cduniverse.com, 2011. október 11. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ You Can Do (Whatever). Yusufislam.com. [2013. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ Ashton Kutcher's Steve Jobs Movie Bombed. Business Insider, 2013. augusztus 19. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
- ↑ Jobs. Box Office Mojo. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Jobs – Gondolkozz másképp a Facebookon
- Jobs – Gondolkozz másképp a PORT.hu-n (magyarul)
- Jobs – Gondolkozz másképp az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Jobs – Gondolkozz másképp az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Jobs – Gondolkozz másképp a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Jobs – Gondolkozz másképp a Box Office Mojón (angolul)