Jenyiszej-hegyvonulat
| Jenyiszej-hegyvonulat | |
| Hely |  Oroszország, Krasznojarszki határterület |
| Legmagasabb pont | Jenasimszkij Polkan (1104 m) |
| Hosszúság | 750 km |
| Szélesség | 200 km |
| Elhelyezkedése | |
 Jenyiszej-hegyvonulat
Pozíció a Krasznojarszki határterület térképén
| |
 é. sz. 59° 29′ 25″, k. h. 93° 15′ 51″59.490255°N 93.264177°EKoordináták: é. sz. 59° 29′ 25″, k. h. 93° 15′ 51″59.490255°N 93.264177°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jenyiszej-hegyvonulat témájú médiaállományokat. | |
A Jenyiszej-hegyvonulat (oroszul Енисейский кряж [Jenyiszejszkij krjazs]) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez tartozik.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A Közép-szibériai-fennsík magasra emelkedő délnyugati peremét foglalja el. A Kan folyó völgyétől a Jenyiszej jobb partja mentén északnyugat felé mintegy 700 km hosszan, a Köves-Tunguszkáig húzódik. Keleten az Angara-felfölddel határos, legnagyobb szélessége 200 km. Az Angara völgye egy északnyugati és egy délkeleti részre osztja.
Jellemzői
[szerkesztés]Alapját prekambriumi kőzetek alkotják. A hegyvonulat főként kristályos palából és gneiszből áll, ezeket sok helyen gránit töri át; északi részeit óidei homokkő és mészkő takarja. A tetők általában legömbölyítettek; központi gerincei 800–900 m tengerszint feletti magasságban fekszenek, legmagasabb csúcsa a Jenasimszkij Polkan (1104 m). Nyugaton meredeken emelkedik ki a Jenyiszej völgyéből, keleti peremét szelídebb lejtők jellemzik. A Jenyiszej felé tartó folyók mocsaras völgyei erősen felszabdalták.
Éghajlata a Közép-szibériai-fennsík többi tájánál enyhébb. A nyugati hegyoldalak viszonylag sok csapadékot kapnak, kelet felé haladva a csapadék mennyisége csökken. A lejtőket többnyire tajga borítja, de összetétele változó. Az északi hidegebb részeken a szibériai vörösfenyő az uralkodó; dél felé már inkább a sötét-tajga lép előtérbe, más fenyőfajtákkal keverten az erdeifenyő. A legmagasabb tetők kopárak vagy legfeljebb alacsony cserjékkel fedettek.
Ásványi kincsei közül az aranyat már az 1830-as években fölfedezték és ma is bányásszák. Az Alsó-Angara vidékén jelentős készletek vannak vasércből, nefelinszienitből, Razdolinszk környékén pedig magnezitet bányásznak.
Források
[szerkesztés]- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 362–370. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. január 7.
- Reljef (Közép-Szibéria domborzata) (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- Jenyiszejszkij krjazs (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- szerk.: Papp-Váry Árpád: Földrajzi Világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 72. o.. ISBN 9633525160 CM (1992)
