Jellinek Arthur
| Jellinek Arthur | |
| Született | 1852. március 16. Pest |
| Elhunyt | 1929. április 22. (77 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1896. október 3.) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (Bal oldali árkádsor, B-4) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jellinek Arthur témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jellinek Arthur, névváltozata: Jelinek (Pest, 1852. március 16.[1] – Budapest, 1929. április 22.)[2] jogász, jogi szakíró, ügyvéd és országgyűlési képviselő.
Életpályája
[szerkesztés]Legidősebb fia Jellinek Mórnak, a budapesti közúti vasút létesítőjének és Fuchs Jankának. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogot a bécsi, majd a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a jogászkör tárgyalásaiban; választmányi tagja volt az ügyvédi kamarának. Az 1887-es választások alkalmával mint a Szabadelvű Párt híve Beszterce-Naszód megye Naszód kerületéből tagja lett a képviselőháznak; úgy az 1892-es választáskor is; tagja volt az igazságügyi és az összeférhetetlenségi bizottságnak. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügy bizottságban tevékeny részt vett; a bírói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban; elkészítette a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítő munkáiban részt vett és kidolgozta annak általános részét, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; részt vett a házassági eljárás előkészítésében is.
Magánélete
[szerkesztés]Házastársa Markbreit Irma Malvina (1863–1936)[3] volt, Markbreit Adolf földbirtokos és Schlesinger Henrietta lánya, akivel 1886. június 22-én Budapesten kötött házasságot.[4]
Gyermekei
- Jellinek Lívia (1887–1887)
- Jellinek Melinda (1891–?). Férje Mach Alfonz (1876–1951) volt.[5]
- Jellinek Alfonz Adolf (1899–1945)[6] részvénytársasági igazgató. Felesége Kiss Rózsa volt.
Cikkei
[szerkesztés]Jogtudományi Közlönyben
- Kritikai hangok igazságszolgáltatásunk felett (1879)
- Észrevételek az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete fölött (1881)
- A perrendtartási novella és a birói szervezet (1881)
- A házi fegyelem joga a magyar hitkönyv és a curiai gyakorlat szempontjából (1881)
- A kizárási okok az esküdtszéki eljárásban (1881)
- Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben (1881)
- A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete (1882)
- Bűnvádi eljárás és esküdtszék (1882)
- A delegatio állása közjogunkban (1882)
- Törvénytervezet a büntető törvénykezési eljárásról (1883)
- Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt (1883)
- Az országgyűlés tagjainak büntetőjogi oltalma (1884)
- A svájci szövetséges törvény a szerzői jogról (1884)
- Az írott hitbérről (1885)
- A főispáni jogról és a bíróságok, és könyvismertetések (1885)
- A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlata (1887)
- Államtitkár az igazságügyminiszteriumban (1887)
- A német perrendtartás a gyakorlatban és könyvism. (1887)
- Adalékok az italmérési jog természetéhez (1888)
- A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlatából (1888)
- A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat (1890)
A Jogba (1885, 1887-1888) és a Büntető Jog Tárába is írt. Közjogi tárgyú cikkei megjelentek a Pesti Naplóban és a Pester Lloydban. A Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái
[szerkesztés]- Az apai hatalomról a római jogban (Budapest, 1875)
- Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött. (Budapest, 1883)
- A büntető bíróságok szervezete és hatósági köre, tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. Budapest, 1883. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XI.) Online
- Katonai büntetőjog és katonai eskü. (Budapest, 1884)
- Aus der Zeit. Tagesfragen und Tagesbegebenheiten. (Budapest, 1884)
- Észrevételek a nyugdíj-törvényjavaslathoz. (Különnyomat a Jogtudományi Közlönyből, Budapest, 1885)
- Feles föld.(Budapest, 1886)
- A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásból összeállítva. I. rész. (Budapest, 1886)
- A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. Uo. 1886. (Magyar jogászegyleti Értekezések 29.)
- A közigazgatási gyakorlati vizsgák. (Budapest, 1887)
- Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t. cz. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz. (Budapest, 1888)
- Mentelmi jog. Tanulmányok a magyar közjogból. Budapest, 1890. (Ism. Budapesti szemle LXV.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 158/1852. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 159/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Markbreit Irma halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 21/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 381/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Jellinek Melinda házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 1340/1919. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Jellinek Alfonz halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 1399/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
További információk
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 408. o. Online elérés
- Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Budapest, Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
- Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911.
