Jefimija
Jefimija | |
Született | 1349[1] |
Elhunyt | 1405 (55-56 évesen)[1] |
Házastársa | Jovan Uglješa |
Szülei | Vojihna |
Foglalkozása | |
Tisztsége | apátnő |
Sírhelye | Ljubostinja |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jefimija témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jefimija, eredeti nevén Jelena (1349 körül – 1404/1405) szerb költő. Az irodalomtörténet-írás a legkorábbi szerb költőnőként tartja számon.
Életrajza
[szerkesztés]Apja Vojihna vajda, Stefan Dušan cár unokaöccse volt, ő maga később Uglješa despotához ment nőül. Férje a törökökkel folytatott harcban esett el Maricánál 1371. szeptember 26-án. Férje halálát követően vette fel a Jefimija szerzetesi nevet, s Lázár fejedelem oltalma alá helyezte magát. Kevéssel utóbb apja és fia, majd Szerbia 1389. évi török meghódításakor Lázár fejedelem is meghalt. Jefimija halálának időpontja bizonytalan, a személyéről szóló utolsó feljegyzés Stefan Lazarević egyik okmányából ismert.
Három műve
[szerkesztés]Jefimija négy művet hagyott maga után, amelyek a középkori szerb irodalom legfontosabb művei. A fiatal Uglješa bánata című írását egy Jézust ábrázoló szentképre jegyezte le; ebben meghatóan írja le szülei és fia halálát. Második művében a hilandari egyházi zsinatról írt, amely kivezet az "arany és ezüst húrból és a kék, málna és fekete selyemfonalból" (Lazar Marković). Pohvala knezu Lazaru (’Lázár cár dicsérete’) című, 1402-re datált énekében fejedelmét dicsőítette, s a költeményt aranyfonállal maga hímezte Lázár halotti leplére.
Források
[szerkesztés]- Világirodalmi lexikon V. (Im–Kamb). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1977. 605. o. ISBN 963-05-1345-5
- Zvonimir Kostić: A 100 legismertebb szerb
További információk
[szerkesztés]- ↑ a b Jelena Mrnjavčević Monahinja Jefimija, http://resources.huygens.knaw.nl/womenwriters/vre/persons/04c13c56-e07e-4f60-8642-c01c3d0ebb69