Ugrás a tartalomhoz

Jean-Marie Duhamel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jean-Marie Duhamel
SzületettJean-Marie Constant Duhamel
1797. február 5.
Saint-Malo, Ille-et-Vilaine  Franciaország
Elhunyt1872. április 29. (75 évesen)
Párizs, Franciaország
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Foglalkozása
Tisztségeelnök (1862. január 1. – 1862. december 31., Francia Természettudományi Akadémia)
IskoláiÉcole polytechnique
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • Grand Prix Gobert (1952)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean-Marie Duhamel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Jean-Marie Constant Duhamel (Saint-Malo, 1797. február 5. – Párizs, 1872. április 29.) francia matematikus és fizikus. Az École Polytechnique és a párizsi Tudományos Kar(wd) professzora, az Académie des Sciences(wd) tagja, a parciális differenciálegyenletekről, az akusztikáról és a hőterjedésről szóló munkák szerzője.

Tanulmányait a napóleoni korszak gondjai befolyásolták. Megalapította saját École Sainte-Barbe iskoláját. Duhamel elvét(wd), az inhomogén lineáris evolúciós egyenletek megoldásának módszerét, róla nevezték el. Elsősorban matematikus volt, de tanulmányokat folytatott a hő, a mechanika és az akusztika matematikájáról.[2] Végtelen kicsinyek(wd) segítségével végzett számítással is foglalkozott.[3] Duhamel infinitezimális(wd) tétele azt mondja, hogy az infinitezimálisok sorozatának összege változatlan marad, ha az infinitezimálist a fő részével helyettesítjük.[4]

Rue Jean-Marie Duhamel, Rennes, Bretagne, Franciaország

1853-ban publikált egy korai felvevőkészülékről, amelyet vibroszkópnak(wd) nevezett. Más hasonló eszközökhöz hasonlóan a vibroszkóp az oszcilloszkóphoz hasonló mérőeszköz volt, és nem tudta lejátszani az általa rögzített rézkarcokat.[5]

Családja

[szerkesztés]

Jean-Marie Duhamel Alexandre Bertrand(wd) orvos nővérének volt a férje, Alexandre Bertrand(wd) régész és Joseph Bertrand matematikus apja, akinek tehát ő volt a nagybátyja. Charles Hermite, aki feleségül vette Joseph Bertrand húgát, szintén rokonságban állt vele.

Publikációk

[szerkesztés]
  • Problèmes et développements sur diverses parties des mathématiques, 1823 (avec Reynaud).
  • De l'influence du double mouvement des planètes sur les températures de leurs différents points, Paris, Guiraudet, 1834 (A bolygók kettős mozgásának hatásáról különböző pontjaik hőmérsékletére Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  • Physique mathématique. Théorie mathématique de la chaleur, Paris, Guiraudet, 1834 (Matematikai fizika. A hő matematikai elmélete Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  • Cours d'analyse de l'École polytechnique, 1840-1841, 2 vol.
  • Cours de mécanique de l'École polytechnique, 1845-1846, 2 vol.
  • Éléments de calcul infinitésimal, 1860. Réédition BiblioLife, 2010
  • Mémoire sur la méthode des maxima et minima de Fermat et sur les méthodes des tangentes de Fermat et Descartes, Paris, Firmin-Didot, 1860.
  • Des Méthodes dans les sciences du raisonnement, 1866-1872, 5 vol.
  • Articles et mémoires dans le Journal de l'École polytechnique, 1832-1840.
  • Contributions au Journal de Mathématiques Pures et Appliquées de Joseph Liouville(wd), 1839-1856.
  • Contributions dans les Mémoires des savants étrangers, 1834-1843.
  • Comptes rendus de l'Académie des sciences, 1836-1866.

Kitüntetések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://www.academie-francaise.fr/grand-prix-gobert
  2. ↑ John J O'Connor and Edmund F Robertson(wd). The MacTutor History of Mathematics archive
  3. ↑ A matematikában a végtelenül kicsi szám olyan mennyiség, amely közelebb van a nullához, mint bármely standard valós szám, de ez nem nulla. Az infinitesimal szó egy 17. századi modern latin infinitesimus pénzverésből származik, amely eredetileg a "végtelen" tételre utalt egy sorozatban.
  4. ↑ H. J. Ettlinger (1922) "A Simple Form of Duhamel's Theorem and Some New Applications", American Mathematical Monthly 29(7): 239–50
  5. ↑ The History of Music Production. Oxford University Press, 3. o. (2014. december 17.). ISBN 978-0199357178. Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 1. 

Lásd még

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jean-Marie Duhamel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. ↑ Nyikolaj Nyikolajevics Bogoljubov inner product
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jean-Marie_Duhamel&oldid=27282077”