Ugrás a tartalomhoz

Jarnaci csata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jarnaci csata
a csata 16. századi ábrázolása
a csata 16. századi ábrázolása
Konfliktusharmadik francia vallásháború
Időpont1569. március 13.
HelyszínJarnac, Franciaország
Eredménya katolikus királyi hadsereg győzelme
Szemben álló felek
hugenottákfrancia királyi hadsereg
Parancsnokok
I. Louis de Bourbon-Condé
II. Gaspard de Coligny		Henri d’Anjou
Gaspard de Saulx
Szemben álló erők
300 lovas800 lándzsás és lovas
Térkép
Jarnaci csata (Franciaország)
Jarnaci csata
Jarnaci csata
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 45° 40′ 52″, ny. h. 0° 10′ 30″45.681000°N 0.175000°WKoordináták: é. sz. 45° 40′ 52″, ny. h. 0° 10′ 30″45.681000°N 0.175000°W

A jarnaci csata (1569. március 13.) a francia vallásháborúk egyik összecsapása volt a katolikusokat támogató királyi hadsereg és a lázadó hugenották között.

Előzmények

[szerkesztés]

A második vallásháborút az 1568. március 23-án kötött longjumeau-i béke zárta le, amely megerősítette az 1563-ban kiadott amboise-i ediktumot: az addig elismert városokban és minden bírósági körzet egy-egy városában engedélyezték a protestánsok vallásgyakorlását (igaz, csak a városfalakon kívül, és Párizsból is kitiltották őket). A béke azonban nem volt tartós: a La Rochelle-be visszavonuló hugenották I. Erzsébet angol királynő támogatását élvezve sereget gyűjtöttek (jobbára Navarrából, amelynek ifjú királya, Bourbon Henrik maga állt a katonák élére), és még 1568 szeptemberében elfoglaltak számos települést a Loire-ig. A király erre visszavonta az ediktumot és betiltotta a hugenotta vallásgyakorlatot.

A fiatal trónörökös, Anjou hercege, mentora, Tavannes marsall és III. Louis de Montpensier herceg vezette királyi erők sikeresen megakadályozták, hogy a hugenották áttörjenek a Loire vonalán, és Cossé marsall is vissza tudta verni I. Vilmos orániai herceg Németalföld felől érkező betörését. Ugyanekkor híre jött, hogy Wolfgang pfalz-zweibrückeni herceg is támadásra készül kelet felől, így II. Claude d’Aumale és Jacques de Savoie-Nemours hercegek vezetésével újabb hadsereget kezdtek szervezni Champagne-ban, hogy kivédjék a seregek egyesülését. Tavasszal Anjou hercege, véget vetve a chinoni telelésnek, megindította a támadást dél felé.

A csata

[szerkesztés]

A két sereg összecsapására Jarnac közelében került sor. Miután a nyugatról, Cognac felől közeledő hugenották megszállták a várost, a királyi csapatok Jarnactól keletre, Châteauneufnél keltek át a Charente északi partjára, meglepve és szétszórva a hugenották seregét. Míg Coligny a sorainak rendezésével volt elfoglalva, Anjou hercege megindult Jarnac felé és elfoglalta Bassacot. A falu felmentésére küldött François de Coligny d’Andelot Triacba szorult vissza az ellenség túlereje elől. Ekkor a Condé hercege vezette hugenotta lovasság parancsot kapott a támadásra, amit Coligny utóbb visszavont, de már későn. A herceg kb. 300 lovasa élén megrohanta a nagy túlerőben lévő ellenséget, ami rövidesen oldalba is támadta, és csapatának nagy része odaveszett. Az ütközetben maga a herceg is elesett. A csatában részt nem vevő hugenotta gyalogság és tüzérség Coligny vezetésével Cognacba vonult vissza.

Következmények

[szerkesztés]

A viszonylag kis erők részvételével lezajlott jarnaci csata legfontosabb következménye Condé halála volt, amelynek nyomán előbb Coligny, illetve egyre inkább Condé unokaöccse, Navarrai Henrik vált a hugenotta tábor vezéralakjává. A háború a jarnaci csatát követően is folytatódott a megmaradt hugenotta katonasággal, ami a nyár folyamán Châlus városánál egyesülni tudott a pfalzi segélycsapatokkal, majd a La Roche-l’Abeille-i csatában győzelmet aratva megindult Poitiers ostromára. A hadjárat következő, sokkal nagyobb jelentőségű összecsapása az októberi montcontouri csata volt, amely ismét hugenotta vereséggel végződött.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jarnaci_csata&oldid=26124107”