Japán nagymagvú tiszafa

Japán nagymagvú tiszafa
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Tiszafafélék (Taxaceae) korábban: áltiszafafélék (Cephalotaxaceae) Nemzetség: Nagymagvú tiszafa (Torreya ) Siebold & Zucc., 1846 Faj: Japán nagymagvú tiszafa (Torreya nucifera)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Japán nagymagvú tiszafa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Japán nagymagvú tiszafa témájú médiaállományokat és Japán nagymagvú tiszafa témájú kategóriát.

Eredetei élőhelyén

Torreya nucifera var. spaerica levelei és éretlen ternései

A japán nagymagvú tiszafa (japán muskotályfenyő, kajamag, kajafa, kaya; Torreya nucifera) a fenyőalakúak közé tartozó tiszafafélék családjában a nagymagvú tiszafa (Torreya) nemzetség egyik faja.

Származása, elterjedése

Amint ezt neve is mutatja, Japánban honos (Honsútól Kjúsúig), emellett a Koreai-félszigeten is (Terebess). A mérsékelt égövben többfelé telepítik.

Megjelenése, felépítése

Hazájában 20–25 m magasra nő, Európában ritkán éri el a 10 m-t (NDA).

Koronája viszonylag karcsú. Kérge szürkésvörös, rostos bordái cikkcakkosak. Zöld hajtásai a harmadik évben vörösre színeződnek és ekkor jelennek meg végükön a tompa végű virágrügyek.

Lombja nagyon hasonlít a közönséges tiszafa (Taxus baccata) lombjához. 30 mm hosszú, 2,5 mm széles, fényes zöld, lehajló tűlevelei fésűsen nőnek. A levelek fonákán két keskeny sorban halványszürke, enyhén besüllyedő légzőnyílások (sztómák) nyílnak.

Szilvaszerű, tojásdad termése 3–4 cm hosszú. Éretlenül zöld, beérve megbarnul és narancsos illatot áraszt (NDA). Burka (az arillusz) éretten gyantás és puha.

Életmódja, termőhelye

Örökzöld. Az összes nagymagvú tiszafa közül ez a legkevésbé fagyérzékeny. A nyári aszályt nem szereti, ezért az aszályos területeken érdemes árnyékos-félárnyékos helyre ültetni.

Felhasználása

Díszfának ültetik; eredeti élőhelyén ehető terméséért is. Eszik nyersen vagy főzve édességekben. Íze kellemesen édes, gyantásan aromás. Japánban étolajat is nyernek ki belőle (Terebess).

Források

• Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 204. old.
• IUCN Red List: Japanese Nutmeg Tree
• NDA: NDAshop: Torreya nucifera (Japán nagymagvú tiszafa)
• Terebess: Terebess gyümölcskalauz: Kaliforniai nagymagvú tiszafa
• Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. ISBN 978-963-09-6602-3