Ugrás a tartalomhoz

Janovszky László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janovszky László
Született1851. május 15. (173 éves)
Puhó
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Janovszky László István (Puhó, 1851. május 15.[1] - ?) főgimnáziumi tanár.

Élete

[szerkesztés]

Szülei Janovszky József jegyző és Hrabovszky Mária voltak.

Rabón nevelkedett. Ezután Zsolnán végezte az elemi iskolát és az alsó gimnáziumot, majd az esztergomi bencés főgimnáziumban végezte a felső osztályokat. 1871-1874 között a bécsi császári egyetemen folytatta tanulmányait, majd a Budapesti Tudományegyetemen 1875. július 31-én bölcsészettörténelem- és földrajzból középiskolai tanári oklevelet szerzett.

1876-1877-ben Latinovics Illés családjánál Katymáron volt házi nevelő. 1878-1879-ben Trsztenán Demkó Kálmán helyett lett tanár,[2] majd 1879-től a trencséni királyi katolikus főgimnázium helyettes-, 1881. július 13-tól rendes tanára lett, ahol a bölcselet, történelem és földrajz tanára volt. 1882-ban sikertelenül próbált múzeumalapítást javasolni Trencsénben.[3] 1916. augusztus 16-án nyugalomba vonult.

1885-től a Magyar Történelmi Társulat tagja volt. Trencsén vármegye törvényhatóságának tagja, a népnevelési bizottságnak elnöke, a vármegyei tanulók alumneumának igazgatósági tagja, a vármegyei múzeumegyesület igazgatósági tagja, az állami kisdedóvoda felügyelő bizottságának tagja és gondnoka, az állami elemi iskola gondnokságának, az iparos-tanonciskola bizottságának tagja és törvényszéki írásszakértő volt. A Trencsén megyei természettudományi egylet tagja, 1884-től a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület trencséni választmányának ügyvivő alelnöke[4] és alapító tagja, a Trencséni Társaskör igazgatója volt. A gimnáziumban a földrajzi-történelmi taneszközök őre, az érem és régiségek gyűjteményének gondozója volt.

Felesége Lonszky Szidónia (1864-1887) volt.[5]

Elismerései

[szerkesztés]
  • 1904 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elismerése
  • 1916 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elismerése

Művei

[szerkesztés]
  • 1881 Trencséni főgymnasium ethnographiai és régészeti múzeum ügye és az éremgyűjtemény. A Trencséni katolikus főgimnázium értesítője
  • 1882 A főgymnasiumi éremgyűjtemény. A Trencséni Kir. Kath. Főgymnasium Értesítője 1881/82. Trencsén, 21-24.
  • 1887 A Szulyói völgy. Trencsén vármegyei természettudományi társaság évkönyve
  • 1888 Trencsén 1703-1708. A Trencséni katolikus főgimnázium értesítője
  • 1891 Mednyánszky Dénes báró numismatikai ajándékának ismertetése. A Trencséni Kir. Kath. Főgymnasium Értesítője 1890/91. Trencsén, 8-21.
  • 1894 Petrogalli Arthur. Értesitö a trencséni Kir. kath. főgymnasium 1893–1894 tanévéről, 8–14.
  • 1895 Lipszky János, életrajzi karczolat. Trencsén vármegyei természettudományi egyesület XV. évkönyve
  • Trencsén várának ostroma II. Rákóczi Ferenc hadaitól
  • A házi nevelésről

A Svornosť szlovák politikai lap helyettes szerkesztője és főmunkatársa volt. A Vágvögyi Lapban is jelent meg írása (1883).

Források

[szerkesztés]
  1. Puhói róm. kat. keresztelési anyakönyv 1851, p. 75.
  2. Dortsák Gyula 1890: A Tresztenai Kir. Kath. Gymnasium XXI. évi értesítője az 1889-90. tanévről. Also-Kubin, 60.
  3. Miloš Jurkovič 1957: Príspevky k dejinám slovenských múzeí. Múzeum 4/4, 635; Jurkovič, M. 1972: Z dejín prírodovedného múzejníctva na Slovensku I. Múzeum 17/1, 24.
  4. 1918 Magyarország tiszti cím- és névtára 37, 613.
  5. Gyászjelentése

További információk

[szerkesztés]
  • Katarína Pekařová 2015: Medňanského zbierka mincí v trenčianskom gymnáziu. Kniha 2015
  • Mészáros András 2003: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona
  • Rajner Névkönyve, 130.
  • Századok 1895, 489.