Janny Gyula
| Janny Gyula | |
| Született | 1842. március 30.[1] Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1916. május 19. (74 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Janny József |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fehérvári Janny Gyula (Székesfehérvár, 1842. március 30. – Budapest, 1916. május 19.)[3] orvosdoktor, sebész.
Családja
[szerkesztés]Janny József (1814–1892) elemi iskola-igazgató és Pilhoffer Anna (1817–1893) fia. Testvérei Janny Ferenc, Janny László és Janny Mária. Felesége morvai Zlamál Gizella (1851–1944), akivel 1874. május 7-én kötött házasságot a budapest-belvárosi plébánián.[4] Fia Janny Gyula és Janny Géza (†1933); leánya báró Sternegg-Günther Ferencné Janny Gizella (1889–1984). Unokája Sternegg Mária (1927–2013) művészettörténész, muzeológus, Zlinszky János (1928–) jogász, alkotmánybíró felesége.
Élete
[szerkesztés]Középiskoláit szülővárosában, az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, ahol 1866-ban sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták. A sebészetben Theodor Billroth volt a mestere. 1869-ben elnyervén az operatőri oklevelet, tanulmányainak kiegészítése végett külföldre ment, ahol két évet töltött. Berlinben és Londonban időzött a legtovább. 1878-ban közkórházi főorvossá nevezték ki. 1882-től a budapesti egyetemen mint az általános sebészeti kór- és gyógytan magántanára működött 1895-ig, ekkor az általános sebészet címzetes nyilvános rendkívüli. tanára lett, mely tisztséget 1910-ig töltötte be.
Egyike volt azoknak, akik a vöröskereszt egyleti Erzsébet-kórház megteremtésében fáradoztak, aminek elismeréseül 1884-ben a kórház igazgatójává választották meg; ez évben az országos közegészségi tanács rendkívüli, 1891-ben annak rendes tagjává nevezték ki.
Szerkesztette és sajtó alá rendezte dr. Balassa János, Összegyűjtött kisebb műveit (Budapest, 1875.)
Emlékezete
[szerkesztés]Budapesten (I. kerület Fehérvári út 19/a) élt és dolgozott. Sírja a Kerepesi úti temetőben áll, melyet 2004-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánított.
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Osteoplastische Versuche. (Wiener Medizinische Wochenschrift, 1868)
- Petefészek metszések. (Orvosi Hetilap, 1869)
- Adatok a csöves csontok osteotomiájához, különös tekintettel a Langenbeck B. által ajánlott bőr alatti csontmetszésre. (Orvosi Hetilap, 1870)
- Billroth kóródáján szerzett sebészeti tapasztalatok. – Rostos torokpöfeteg a koponyaalakon. (Orvosi Hetilap, 1871)
- A térdízületbe ható sértésekről, különös tekintettel azok kezelésére. (Orvosi Hetilap, 1873)
- Balassa János összegyűjtött kisebb művei. Sajtó alá rend., szerk. J. Gy. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. XXV. Bp., 1875)
- Az újabbkori sebkezelésről. J. Gy. előadása. (Népszerű természettudományos előadások. III. köt. 24. füz. Bp., 1880)
- Az idegnyújtásról. (Orvosi Hetilap, 1880)
- Adatok a térdkalácstörések tanához, különös tekintettel a nagyfejű czombizom működésére. (Orvosi Hetilap, 1882)
- Adat a phosphoros csontüszök műtételének és az állkapocs új képződésének kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1885)
- Emlékbeszéd Lumniczer Sándor felett. J. Gy. beszéde a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1893. okt. 14-iki nagygyűlésén. (Bp., 1894)
- Angina Ludwigi. – A bárzsing betegségei. (A belgyógyászat kézikönyve. III. köt. Emésztési szervek betegségei. Bp., 1896).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06879/06962.htm, Janny Gyula, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1256/1916. folyószáma alatt.
- ↑ A budapest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 76/1874. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Névpont
További információk
[szerkesztés]- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.