Jandl Lajos
| Jandl Lajos | |
 | |
| Jandl Lajos arcképe a magyar országgyűlési almanachban | |
| Született | 1894. március 30. Budapest |
| Elhunyt | 1974. június 15. (80 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Hőnich Ilona Veronika |
| Szülei | Jandl Kálmán, Panovicz Ágnes |
| Foglalkozása | orvos, politikus |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jandl Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jandl Lajos Ferenc (Budapest, 1894.[m 1] március 30. – Budapest, 1974. június 15.[1]) orvos, országgyűlési képviselő, a második világháború idején ellenálló.
Élete
[szerkesztés]Jandl Kálmán és Panovicz Ágnes fiaként született, római katolikus vallásban. A Budapesti Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát, majd kórházi, illetve klinikai szakorvosi képesítésének megszerzését követően Albertfalván kezdett praktizálni, és itt is telepedett le.
1932. március 28-án Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Hőnich Ilona Veronikával, Hőnich Henrik és Beck Irén lányával.[2] A házasság 1938-ban felbontatott.[3]
Az 1930-as évek elején belépett a Magyar Nemzetiszocialista Földműves- és Munkáspártba, 1935-ben a gyönki választókerületben kisebbségben maradt. 1939-ben viszont Tamási választókerületéből bekerült az országgyűlésbe, pártjának mindössze három, parlamenti mandátumot szerző jelöltje egyikeként, és az egyetlenként, aki egyéni választókerületből jutott be a Képviselőházba.
Később azonban nyilvánvalóan csatlakozott a Nyilaskeresztes Párthoz, és bizonyára annak frakciójához is. Ő is azon öt parlamenti képviselő között volt ugyanis, akik – élükön Baky Lászlóval – 1941. szeptember 12-én bejelentették kilépésüket a nyilaspártból.[4] A pártvezér Szálasi Ferencnek ezzel kapcsolatban írt, alig három mondatos levelében az „anyagiasság túlzott előtérbe tolását és a párt anyagi ügyeinek pongyola kezelését” nevezte meg döntése két fő okaként.[5]
A második világháború idején fegyvereket szállított Jugoszláviából Magyarországra, emellett pedig embereket bujtatott, és partizánokat ápolt.
További sorsa egyelőre tisztázatlan.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Több forrásban, így az Országgyűlési almanachban, illetve a Keresztény magyar közéleti almanachban is - tévesen - 1897-et tüntetik fel a születés dátumául.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyászjelentése. [2016. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 13.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest IX. ker. polgári akv. 198/1932. folyószám alatt.
- ↑ A pestvidéki királyi törvényszék 4571/1938. sz. ítélete.
- ↑ Az azonos tárgyú bejelentést másnap megtevőkkel együtt összesen nyolc képviselő hagyta el ekkor a pártot.
- ↑ Karsai László: Szálasi Ferenc. Politikai életrajz. Doktori disszertáció, 2012.
Források
[szerkesztés]- Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 20.
- Ungváry Krisztián: „A fegyveres ellenállás”. Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. január 13.)
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
További információk
[szerkesztés]- Ungvári Krisztián „A fegyveres ellenállás”. Youtube.com (Hozzáférés ideje: 2016. január 13.)
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
