Ugrás a tartalomhoz

Jan Gebauer

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jan Gebauer
Született1838. október 8.[1][2][3][4][5]
Úbislavice
Elhunyt1907. május 25. (68 évesen)[1][2][3][6][4]
Vinohrady[6]
Állampolgársága
Gyermekei
  • Marie Gebauerová
  • Jan Gebauer
Foglalkozása
  • nyelvész
  • neveléstudós
  • fordító
  • egyetemi oktató
  • újságíró
  • politikus
  • filológus
  • tanár
  • irodalomtörténész
  • művészettörténész
Tisztsége
  • a Károly Egyetem rektora (1899–1900)
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1905. augusztus 16. – )
IskoláiKároly Egyetem
SírhelyeVinohrady temető[7][8]

Jan Gebauer aláírása
Jan Gebauer aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Gebauer témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jan Gebauer (Úbislavice [régi német nevén: Auslauf], 1838. október 8.Prága, 1907. május 25.) cseh szlavista, nyelvész, egyetemi tanár.

Munkássága

[szerkesztés]

A prágai Károly Egyetemen szláv filológiai tanulmányokat folytatott. Előbb középiskolai tanár volt, majd a prágai egyetemen a szláv nyelv és irodalom rendkívüli, 1881-től pedig rendes tanára lett. Alapvető munkát végzett a cseh nyelv történetének kutatásában és nyelvtanának feldolgozásában. Értekezéseinek hosszú sora 1874-től kezdve a Listy filologické című folyóiratban jelent meg, amelynek kezdettől társszerkesztője volt. Különös érdeme, hogy leleplezte a Václav Hanka cseh régész, filológus által „fölfedezett” hamisított kéziratokat (a Rukopis královédvorský-t [a Königinhofi kéziratot] és a Rukopis zelenohorský-t.

Fő művei

[szerkesztés]
  • Mluvnice česká pro školy střední a ústavy učitelské. [Cseh nyelvtan a középiskolák és a tanítóképzők számára.] Két kötet: 1. Nauka o slově [Morfológia]; 2. Skladba [Szintaxis] (Prága-Bécs, 1890).
  • Historická mluvnice jazyka českého [A cseh nyelv történeti nyelvtana]. Ennek életében csak két része jelent meg három kötetben:
    • Hláskosloví [Hangtan] (Prága, 1894)
    • Tvarosloví [Alaktan] 1. Skloňování [főnévragozás] (1896), 2. Časování [igeragozás] (1898). A harmadik rész: Skladba [Szintaxis] František Trávníček átdolgozásában 1929-ben jelent meg.
  • Slovník staročeský [Cseh nyelvtörténeti szótár], melyből a szerző életében megjelent az I. kötet (A–J, Prága 1903) és a II. kötetből a 10–15. füzet (K–N); halála után tanítványa, Emil Smetánka folytatta és adta ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. a b Brockhaus (német nyelven)
  3. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
  5. Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  6. a b Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých u sv. Ludmily na Vinohradech, sign. VIN Z5, s. 150
  7. Průvodce po pražských hřbitovech, 90
  8. BillionGraves (angol nyelven)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]