Jan Brokoff
Jan Brokoff | |
![]() | |
Emléktáblája a Nemzeti Múzeum kőtárában | |
Született | Johann Brokoff 1652. június 23. Szepesszombat |
Elhunyt | 1718. december 28. Prága[1][2] |
Állampolgársága | cseh |
Nemzetisége | német (szász) |
Házastársa | Eliška Spingler |
Gyermekei | négy gyermek:
|
Foglalkozása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Jan Brokoff témájú médiaállományokat. | |
Jan Brokoff alias Johann Brokoff (Szepesszombat, 1652. június 23. – Prága, 1718. december 28.) német nemzetiségű cseh szobrász, műhelyalapító. (További névváltozatok: Brockhoff, Prokoff, Prokov — MNL).
Élete
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c3/Jan_Brokoff_%E2%80%93_Sv._V%C3%A1clav_jako_vina%C5%99.jpg/222px-Jan_Brokoff_%E2%80%93_Sv._V%C3%A1clav_jako_vina%C5%99.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/8/8a/Kl%C3%B6sterle-Klasterec-Brokoff-Statue-6.jpg/222px-Kl%C3%B6sterle-Klasterec-Brokoff-Statue-6.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/e/e8/Jirkov-Pieta-3.jpg/222px-Jirkov-Pieta-3.jpg)
Cipszer családban született, és az időpontok alapján valószínűsíthető, hogy iskolai-művészi tanulmányait is a Szepességben végezte (MűvLex). 1675-ben kivándorolt Csehországba, és eleinte főleg Nyugat-Csehországban dolgozott. Három évvel később Prágában települt le. Hamarosan keresett művésszé vált és önálló műhelyt alapított, amelyben segédeivel és tanítványaival tömegesen állította elő a változatos témájú szobrokat.
1692-ben szerzett polgárjogot az Óvárosban (Staré město).
Feleségétől, Spingler Erzsébettől (csehül: Eliška) négy gyermeke született:
- Michal Jan Josef Brokoff,
- Ferdinand Maximilián Brokoff,
- Antonin Sebastian Brokoff (három fiú) és
- Anna Eleonora Brokoff (lány).
A két idősebb fiú apja mesterségét folytatta, és Ferdinand Maximilián Brokoff hírneve idővel túlszárnyalta apjáét; őt tartják a legjelentősebb cseh barokk szobrásznak. A harmadik fiú, Antonín Sebastian Brokoff idővel a császár udvari költője lett Bécsben.
Prágában halt meg; hamvait Vyšehrad temetőjében, a Slavínban helyezték el.
Munkássága
[szerkesztés]A legtöbb neki tulajdonított munkáról nem állapítható meg, hogy mennyi benne Brokoff személyes részvétele: egyeseket saját maga mintázott meg, másokat csak tervezett — ezeket főleg Ferdinánd fia faragta készre, de a műhely más tagjai is közreműköd(het)tek elkészítésükben. Ezért többnyire úgy tüntetik fel, hogy az adott szobor „az ő műhelyében készült”.
1695-ben készítette el a Károly-hídon elhelyezett Pietà szobrot, amelyet 1859-ben átkerült Petřín-hegy alatt épült Borromei Károly kolostorba (Sorores Misericordiae Congregationis S. Caroli Borromei).
Fő műve Nepomuki Szent János szobra ugyancsak a prágai Károly hídon (MNL); ez a híd egyetlen bronzszobra. Brokoff fából faragta ki, és e makett alapján öntötték. Ugyancsak az ő műhelyéből került ki a Károly híd szoborcsoportjainak több további alakja, amelyeken azonban nagyobbrészt nem Brokoff, hanem Ferdinánd fia dolgozott.
További munkái:
- Szent József szobra és az Úr keresztelője eredetileg szintén a Károly hídon — az 1848-as forradalom idején megsérült szobrokat a Nemzeti Múzeum kőtárába helyezték át;
- a Szent Borbála-templom szobra (Manětínben);
- több szobra várakat, illetve kastélyokat díszít:
- Klášterec nad Ohří,
- Červený Hrádek kastély Jirkov közelében,
- Libochovice,
- Broumov kolostor stb.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon I. (A–E). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 307. o.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 579. o. ISBN 963-05-6928-0 (Ferdinand Maxmilián Brokoff)
- ↑ hmn: hmn:Jan Brokoff
- Biographisches Lexikon zur Geschichte der Böhmischen Länder. Band III, ISBN 3-486-55973-7, S. 411.
- Albert Ilg: Prokop (Prokopp, Procop, Prokopf, Prokoppy, selbst Brokoff und Brachof geschrieben). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 26. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1888, 645 f. oldal (németül) (Családi cikk).
- Gerhard Franz: Brokoff, Johann. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 2, Duncker & Humblot, Berlin 1955, ISBN 3-428-00183-4 S. 632 (Digitalisat).
- Erhard Gorys: DuMont Kunst-Reiseführer Tschechische Republik. Kultur, Landschaft und Geschichte in Böhmen und Mähren. DuMont, Köln 1994, ISBN 3-7701-2844-3
- Knaurs Kunstführer Tschechische Republik, ISBN 3-426-26609-1