Ugrás a tartalomhoz

James Gosling

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
James Gosling
Életrajzi adatok
Született1955. május 19. (69 éves)
Calgary mellett, Alberta, Canada
Ismeretes mint
NemzetiségKanadai
LakhelySan Francisco Bay Area, Kalifornia, USA
Iskolái
  • Carnegie Mellon Egyetem
  • Calgaryi Egyetem
  • William Aberhart High School
Pályafutása
Munkahelyek
Jelentős munkáiJava (programozási nyelv)
Szakmai kitüntetések
Officer of the Order of Canada
James Gosling weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz James Gosling témájú médiaállományokat.

James Arthur Gosling, OC (1955. május 19.) kanadai számítógéptudós, aki leginkább a Java programozási nyelv atyjaként ismert.[2][3]

Tanulmányai és karrierje

[szerkesztés]

Gosling 1977-ben szerezte meg számítástudományból a University of Calgary egyetemen a BSc-t majd, 1983-ban pedig a Ph.D-t a Carnegie Mellon University-n szintén számítástudományból, bírálója Bob Sproull volt.[4][5] A doktori megszerzése alatt elkészítette az Emacs egy verzióját, amit Gosling Emacs (Gosmacs)-nak nevezett el. A Sun Microsystems-hez való csatlakozása előtt elkészítette a Unix egy multi-processzoros változatát is,[6] a Carnegie Mellon Egyetemen számos fordítót és levelező rendszert készített.

1984 és 2010 között Gosling a Sun Microsystems-nél volt alkalmazásban. A Java programozási nyelv atyjaként tartják számon.[7][8]

2010. április 2-án Gosling otthagyta a Sun Microsystems-et, amelyet akkoriban vásárolt fel az Oracle Corporation.[7] A kilépésével kapcsolatban Gosling arra hivatkozott, hogy csökkent a fizetése, státusza, döntéshozatali lehetőségei, szerepe, és etikai kihívásai.[9] Azóta kritikus álláspontot képvisel az Orcacle-lel kapcsolatban az interjúiban, már "a SUN és az Oracle integrációs megbeszélésein is, ahol mi fel voltunk tüzelve a Sun és Google közötti szabadalmi helyzet miatt, láthattuk szikrázni az Oracle ügyvédeinek szemét".[8] Később, az Oracle-Google Android-dal kapcsolatos vitájakor tisztázta az álláspontját, mondván: "Csak azért, mert a Sunnak nem volt szabadalmi opciója a mi általános kódunkra, ez nem jelenti azt, hogy mi nem éreztük volna rossznak. Bár vannak nézeteltéréseim az Oracle-lel, de ebben az esetben nekik van igazuk. A Google teljesen lecsupaszította a Sunt. Minket mindannyiunkat zavart, még Jonathan [Schwartz]-t is: ő elhatározta, hogy mosolygós arcot vág és megpróbált citromból limonádét csinálni, ami sokakat zavart a Sunnál".[10]

2011. március 28-án James Gosling bejelentette a blogján, hogy az Google-nak fog dolgozni.[11] Öt hónappal később bejelentette, hogy csatlakozik egy Liquid Robotics nevű startup céghez.[1]

Goslingot tanácsadóként jegyzik a Typesafe Inc. nevű Scala cégnél[12] és stratégiai tanácsadóként az Eucalyptus-nál.[13]

Közreműködések

[szerkesztés]

Goslingra általában a Java programozási nyelv 1994-es feltalálójaként tekintenek.[14][15][16] Ő készítette a Java nyelv eredeti tervezetét és ő valósította meg a nyelv eredeti fordítóját és virtuális gépét. Gosling ezen megközelítés gyökereit a korai 80-as évekbeli napjaihoz datálja, amikor posztgraduális hallgatóként készített egy pszeudokód (p-kód) virtuális gépet a labor DEC VAX számítógépéhez, hogy a tanára tudjon UCSD Pascal-ban írt programokat futtatni. A Pascalt p-kódra fordították le, hogy támogassa pontosan ezt a fajta hordozhatóságot. A munkában, amely a Java-hoz vezetett a Sunnál, látta, hogy a széles körben forgalmazott programok architektúra semleges végrehajtása megvalósítható hasonló filozófia implementálásával: mindig ugyanarra a virtuális gépere kell a programot írni.[17]

Ezért a teljesítményéért beválasztották a külföldi társult tagok közé az Amerikai Egyesült Államok Műszaki Tudományok Nemzeti Akadémiájába.[18] Továbbá fő közreműködő volt még számos más számítógépes szoftver rendszerben, mint pl. a NeWS és a Gosling Emacs. Társszerzője volt a "bundle" (csomag) programnak, annak a segédprogramnak, melyet a Brian Kernighan és Rob Pike könyvében a The Unix Programming Environment (A Unix programozási környezet)-ben alaposan kirészleteztek.

Kitüntetések

[szerkesztés]
  • 2002: kitüntették az The Economist innovációs díjjal.[19]
  • 2007: megkapta a Kanada Rend keresztet.[20] Ez az elismerés Kanada mások legmagasabb polgári kitüntetése. Viselőinek a második legmagasabb fokú érdemük van az érdemrendek között.

Könyvek

[szerkesztés]
  • Ken Arnold, James Gosling, David Holmes, The Java Programming Language, Fourth Edition, Addison-Wesley Professional, 2005, ISBN 0-321-34980-6
  • James Gosling, Bill Joy, Guy L. Steele Jr., Gilad Bracha, The Java Language Specification, Third Edition, Addison-Wesley Professional, 2005, ISBN 0-321-24678-0
  • Ken Arnold, James Gosling, David Holmes, The Java Programming Language, Third Edition, Addison-Wesley Professional, 2000, ISBN 0-201-70433-1
  • James Gosling, Bill Joy, Guy L. Steele Jr., Gilad Bracha, The Java Language Specification, Second Edition, Addison-Wesley, 2000, ISBN 0-201-31008-2
  • Gregory Bollella (Editor), Benjamin Brosgol, James Gosling, Peter Dibble, Steve Furr, David Hardin, Mark Turnbull, The Real-Time Specification for Java, Addison Wesley Longman, 2000, ISBN 0-201-70323-8
  • Ken Arnold, James Gosling, The Java programming language Second Edition, Addison-Wesley, 1997, ISBN 0-201-31006-6
  • Ken Arnold, James Gosling, The Java programming language, Addison-Wesley, 1996, ISBN 0-201-63455-4
  • James Gosling, Bill Joy, Guy L. Steele Jr., The Java Language Specification, Addison Wesley Publishing Company, 1996, ISBN 0-201-63451-1
  • James Gosling, Frank Yellin, The Java Team, The Java Application Programming Interface, Volume 2: Window Toolkit and Applets, Addison-Wesley, 1996, ISBN 0-201-63459-7
  • James Gosling, Frank Yellin, The Java Team, The Java Application Programming Interface, Volume 1: Core Packages, Addison-Wesley, 1996, ISBN 0-201-63453-8
  • James Gosling, Henry McGilton, The Java language Environment: A white paper, Sun Microsystems, 1996
  • James Gosling, David S. H. Rosenthal, Michelle J. Arden, The NeWS Book : An Introduction to the Network/Extensible Window System (Sun Technical Reference Library), Springer, 1989, ISBN 0-387-96915-2

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b I've moved again : On a New Road Archiválva 2011. szeptember 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Nighthacks.com. Hozzáférés ideje: 2012-02-21.
  2. ↑ Publikációk listája a Microsoft Academic weboldalán
  3. ↑ James Gosling a DBLP Bibliography Server weboldalánSzerkesztés a Wikidatán
  4. ↑ Gosling, James (1983), Algebraic Constraints, Carnegie Mellon University, <http://search.proquest.com/docview/303133100>
  5. ↑ Phd Awards By Advisor. Cs.cmu.edu. Hozzáférés ideje: 2013-07-17.
  6. ↑ James Gosling mentioned a multiprocessor Unix in his statement during the US vs Microsoft Antitrust DOJ trial in 1998 DOJ/Antitrust. Statement in MS Antitrust case. US DOJ. (Hozzáférés: 2007. február 1.)
  7. ↑ a b Guevin, Jennifer. (2010-04-10) Java co-creator James Gosling leaves Oracle Archiválva 2013. december 16-i dátummal a Wayback Machine-ben. News.cnet.com. Hozzáférés ideje: 2012-02-21.
  8. ↑ a b Shankland, Stephen. (2011-03-28) Java founder James Gosling joins Google | Deep Tech – CNET News Archiválva 2013. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben. News.cnet.com. Hozzáférés ideje: 2012-02-21.
  9. ↑ Darryl K. Taft. (2010-09-22) Java Creator James Gosling: Why I Quit Oracle. eWEEK.com
  10. ↑ My attitude on Oracle v Google. [2013. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
  11. ↑ Next Step on the Road Archiválva 2011. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben. Nighthacks.com. Hozzáférés ideje: 2012-02-21.
  12. ↑ Typesafe — Company: Team. Typesafe.com. Hozzáférés ideje: 2012-02-21.
  13. ↑ Eucalyptus Archiválva 2013. április 25-i dátummal a Wayback Machine-ben. Eucalyptus.com Hozzáférés ideje: 2013-04-22
  14. ↑ doi:10.1145/1016998.1017013
  15. ↑ doi:10.1109/2.587548
  16. ↑ Sun Labs-The First Five Years: The First Fifty Technical Reports. A Commemorative Issue. Ching-Chih Chang, Amy Hall, Jeanie Treichel. Sun Microsystems, Inc.. (Hozzáférés: 2010. február 7.)
  17. ↑ doi:10.1109/MSPEC.2011.5910448
  18. ↑ NAE Members Directory – Dr. James Arthur Gosling. NAE. (Hozzáférés: 2011. március 29.)
  19. ↑ The 2002 Economist Innovation Award Winner Archiválva 2012. április 22-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  20. ↑ Governor General Announces New Appointments to the Order of Canada. February 20, 2007

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:James Gosling
A Wikimédia Commons tartalmaz James Gosling témájú médiaállományokat.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a James Gosling című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=James_Gosling&oldid=24199262”