Ugrás a tartalomhoz

Jakab László (orvos)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jakab László
Született1875. december 18.
Rév
Elhunyt1940. november 23. (64 évesen)[1]
Budapest VI. kerülete[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRácz Hanna
(h. 1904–1940)
Gyermekeikét gyermek
Foglalkozásaorvos
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (1893–1898, orvostudomány)
SablonWikidataSegítség

Jakab László (Rév, 1875. december 18.Budapest, Terézváros, 1940. november 23.) orvos, szanatórium alapító, Jakab Dezső (1864–1932) műépítész testvére.

Életpályája

[szerkesztés]

Jakab Ármin kocsmáros és Held Teréz fiaként született hétgyermekes zsidó családban. Középiskolai tanulmányait a Nagyváradi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában végezte, majd felvételt nyert a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1898-ban szerezte meg orvosi oklevelét. Pályáját a Korányi Frigyes igazgatása alatt működő Belgyógyászati Klinikán kezdte díjtalan gyakornokként. 1903-ban átvette a fasori Herczel-féle Szanatórium vízgyógyászati részlegének vezetését. 1909 októberében a Nagy János utcában (ma Benczúr utca 47.) megnyitotta a Liget Szanatóriumot, melynek épületét bátyja, Jakab Dezső és Komor Marcell tervezték szecessziós stílusban. A hatszintes épületben valamennyi betegszoba erkélyes volt, s mind az utcára nézett. Megnyitásakor három részből állt: diagnosztikus, diétás és fizikoterápiás intézetből.[2] 1910 májusában reichenhalli mintára külön inhalatóriumot is berendeztek. 1911-ben újabb intézményt alapított a Liget szomszédságában, mely a Park Szanatórium nevet viselte és a korábbi építészpáros jegyezte ezt az épületet is. A Liget Szanatórium nemcsak kórház volt, hanem üzleti vállalkozás, melynek fő részvényese a főorvosa és a testvére, Jakab Dezső volt, de részvényesként jelen voltak az intézmény állandó orvosai és Bayer Antal gyógyszerész, az orvosságok beszállítója is.

Az első világháború idején különböző hadikórházakban teljesített szolgálatot. A leszerelés után újból átvette a szanatóriumok vezetését, s a gazdasági válság ellenére valamennyi kölcsönét visszafizette, s belefogott az idegenforgalmi szempontból is jelentős Svábhegyi Szanatórium megépítésébe. Az intézményt 1927 júniusában adták át, azonban a beruházás egyik részvényese az építkezés alatt kiszállt, s Jakab László dollár alapú kölcsönhöz folyamodott, amit 1931-re nem tudott fizetni. Ennek következtében kénytelen volt megválni szanatóriumától. Ekkor sem adta fel kórházvezetői ambícióit és Jakab Szanatórium néven a Szondi utca 102. szám alatt magánkórházat alapított, melyet haláláig vezetett. A szívproblémákra és anyagcserezavarokra specializálódott intézete nagy népszerűségnek örvendett. 1934 és 1938 között az általa alapított Orvosi Praxis című lapot szerkesztette. Számos tudományos dolgozata jelent meg a fizikoterápia, a dietetika, anyagcsere és táplálkozás, valamint a vérkeringés különböző problémáiról. A Budapest-Fasori Református Egyházközség presbitere volt. Halálát Szondy utcai otthonában cukorbaj és agyvérzés okozta.

Az Új köztemetőben helyezték végső nyugalomra.

Családja

[szerkesztés]

Felesége dr. Rácz Hanna (1877–1957) orvos volt, Rosenthal Ignác és Popper Etelka lánya, akivel 1904. január 6-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[3] 1919-ben kikeresztelkedtek a református vallásra.

Gyermekei:

  • Jakab Ágnes (1904–1982). Férje Török Sándor (1900–1938) orvos, egyetemi tanársegéd, Török Lajos és Delli Emma fia.
  • dr. Jakab Erzsébet

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  2. „A Liget-szanatórium megnyitása”, Pesti Napló, 1909. október 3. (Hozzáférés: 2022. december 25.) 
  3. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 20/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]