Jacqueline Harpman
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Jacqueline Harpman | |
 | |
| Született | Etterbeek |
| Elhunyt | 2012. május 24. (82 évesen)[5][6][1][2][3] Brüsszel |
| Állampolgársága | belga |
| Házastársa | Emile Degelin (1953–) |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | rák |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jacqueline Harpman témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jacqueline Harpman (Etterbeek, 1929. július 5. vagy 1929. július 29. – Brüsszel, 2012. május 24.) belga (francia nyelvű) író és pszichoanalitikus.
Belgiumi, csipkékkel kereskedő zsidó család második gyermeke. A második világháború idején menekülni kényszerültek: Casablancában éltek 1945-ig. A zsidógyűlölet miatt az ottani francia nyelvű főiskolára sem járhatott, ezeknek az éveknek emlékét, saját érzéseit írta meg a En quarantaine (Karanténban) című művében. Középiskolás éveiben szerette meg a francia nyelvet és irodalmat. Háború után visszatért Brüsszelbe, itt orvosi szabadegyetemre járt, majd tuberkulózisa miatt két évig szanatóriumban gyógyult. Itt írta meg első (kiadatlan) regényét.
Első férjével, a flamand Emile Degelin filmrendezővel több film írásában és rendezésében együttműködött. René Juliarddal együtt jelentette meg 1958-ban első novelláskötetét (L'amour et l'acacia) és első regényét (L'apparition des esprits). Rádióműsorokat, mozifilmeket írt és színházi kritikákat.
Második férjétől, Pierre Puttemans építész-költőtől született két lánya.
Húsz év szünet következett írói pályafutásában: ezalatt pszichoanalízist tanult, és pszichoterapeutaként dolgozott. 1980-tól kezdve cikkeket írt a Revue belge de psychanalyse számára. (Ezek között egy cikket a vámpírokról, egyet Proustról és számos cikket a nők elkötelezettségéről.)
1987-ben kezdett újra könyveket írni. Történeteiben pszichózisokat, novelláiban irodalmi és történelmi szereplők mítoszát dolgozta fel (Antigoné, Mária, Jeanne d'Arc). Rajongott a fizikáért, asztrofizikáért, továbbá számos sci-fi mű termékenyítette meg írói képzeletét.
Írói munkásságát számos díjjal honorálták. Egészen halála napjáig aktívan írt és dolgozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 25.)
- ↑ Jacqueline Harpman est décédée. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. július 21.)