Jacobaea maritima
Jacobaea maritima | ||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágai
| ||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
Jacobaea maritima (L.) Pelser & Meijden | ||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Jacobaea maritima témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Jacobaea maritima témájú médiaállományokat és Jacobaea maritima témájú kategóriát. |
A Jacobaea maritima a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása
[szerkesztés]A Jacobaea maritimát, korábban az aggófüvek (Senecio) nemzetségbe sorolták tengerparti aggófű (Senecio maritimus) néven.
Előfordulása
[szerkesztés]A Jacobaea maritima a Földközi-tenger térségében fordul elő természetes állapotban. Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Törökországban és Tunéziában vannak őshonos állományai. Európa középső részén, a balti országoktól egészen Magyarországig is találhatók állományai, de még nem ismert, hogy ki vitte, vagy hogyan jutott azokra a helyekre ez a növényfaj. Nyugat-Európába, a Brit-szigetekre, Svédországba és Algériába betelepítették a Jacobaea maritimát.
Alfaja
[szerkesztés]Ehhez a növényfajhoz az alábbi alfaj tartozik [1]:
- Jacobaea maritima subsp. bicolor (Willd.) B.Nord. & Greuter
Képek
[szerkesztés]-
a növény
-
növénytársulásban
-
virágai
-
levelei
-
felülről
-
alulról
-
sziklába kapaszkodva
Források
[szerkesztés]- The Global Compositae Checklist[halott link]
- The Plant List
- https://web.archive.org/web/20120307162553/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?450258 - USDA, ARS, Germplasm Resources Information Network. Jacobaea maritima in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 08-Apr-12.