Jacob Bakema
Jacob Bakema | |
1966-ban | |
Született | Groningen[7][8] |
Elhunyt | 1981. február 20. (66 évesen)[1][2][9][3][10] Rotterdam[8] |
Állampolgársága | holland[8] |
Házastársa | Sia Bakema[11] |
Gyermekei | Brita Bakema |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Római Díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacob Bakema témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Jacob Berend Bakema (Groningen, 1914. március 3. – Rotterdam, 1981. február 20.) holland építész. Ő és hivatalbeli társa, Johannes Hendrik van den Broek számos nagy városépítési projektet irányítottak Észak-Németországban és Hollandiában (Niederland). A CIAM szervezet résztvevő tagja, továbbá az 1953 - 1981 közt tevékenykedő TEAM 10 (Team X) nevű építészcsoportnak is.
Életrajza, munkássága
[szerkesztés]Bakema egyszerű környezetből származott, s a groningeni Technischen Schule tanítványa volt. A későbbi feleségét is itt ismerte meg, aki ugyanott művészetet tanult. Bakema családi környezetén keresztül ismerkedett meg a Krisnamúrtis tanokkal. Bakema befejezésül tanulmányait az mszterdami Akademián fejezte be, 1941-ben, egy Mart Stam mellett készített projekttel,[12] és ettől kezdve az ottani építészeti hivatalnál (Stadtbauamt) dolgozott.
A második világháború után változtatott munkahelyén, a rotterdami Stadtbauamthoz, és ettől az időtől vett részt a CIAM szervezetében. 1948-ban Michiel Brinkmann irodájában jelentkezett Bakema és Johannes Hendrik van den Broek. (A Bakema and van den Broek építészeti iroda alapítója Michiel Brinkman, akinek főműve a Spangen lakótelep Rotterdamban (1919-1920).
Az iroda ezt követően alakult nemzetközileg elismertté, a modern építészeti törekvések úttörőjévé. Bakema a CIAM-ból kivált új építészeti irányzat, a Team X vezető egyénisége. A második világháború után készített lakóépületei a korábbi, 1930-as hollandiai építészeti hagyományokat viszi tovább. Mint a Zeitschrift Forum (1959–1963) szerkesztője, Hollandiábn számos építészeti vitát tartott. Ezek fő gondolata (Grundidee), amely számos lakásépítési programjában is megjelent, a wachsende Haus, azaz a változó (növekvő, átalakuló) ház (lakás), amely az iparosított lakásépítési szabványosításához (standardisierten Hauskern) kapcsolódott.
Bakema építészetében a tartalom-forma egységen belül hangsúlyt kap a forma, amely visszahat a funkcióra, a társadalmi együttélés struktúráira.[13] Műveiben, elsősorban városépítészeti együtteseinél a tiszta és logikus szerkezeti rendszer nagyvonalú, és kifejező tér-tömeg szervezettel társul.
Megvalósult munkái
[szerkesztés]- 1948–1951: Raktárépület Firmen ter Meulen, Wassen und van Vorst - Rotterdam, Bierstraat
- 1949–1953: Raktárközpont De Lijnbaan - Rotterdam
- 1949–1953: Filmszinházt ́Venster - Rotterdam, Gouvernestraat
- 1950: Mozi - Hengelo
- 1950–1958: Klein Driene együttes - Hengelo
- 1951: Hoving lakóház - Drachten
- 1951–1953: Műhely és raktárépület „Holland-America-Lijn“ - Wilhelminapier in Rotterdam
- 1956–1961: Rádióközpont - Hilversum, Witte Kruislaan 55
- 1956–1965: Lakónegyed - Leeuwarden Nord
- 1951–1962: Laboratorium - Technischen Universität Delft
- 1954–1958: Raktárküzpont és templom - Nagele
- 1955–1959: Teraszházegyüttes - Vrederust Ost in Den Haag
- 1957: Városháza átépítése - Brielle
- 1957–1959: Nord-Kennemerland regionális terve (mit J. M. Stokla-val)
- 1957–1958: Orvoslakás - Middelharnis[14]
- 1957–1960: Magasház - Hansaviertel, Berlin-Tiergarten, Bartningallee 7 (mit J. M. Stokla)
- vor 1958: Zeilenwohnbauten in Breda[15]
- 1960: Euromast kilátótorony - Rotterdam
- 1960–1965: Városháza - Marl
- 1961: Hamburg-Steilshoop beépítési terve
- 1961: van Buchem lakóház -Rotterdam[16]
- 1961: Forum Leverkusen tervpályázati terve[17]
- 1961: tervpályázat Neuen Stadt Wulfen[18]
- 1962: Siedlung Eindhoven-Woensel (Projekt)
- 1962: Werkhalle der Fa. Welzenes in Spijkenisse[19]
- 1963: Reformierte Kirche in Schiedam
- 1963–1972: Rathaus in Terneuzen
- 1964–1966: Studentenclub Hermes in Rotterdam
- 1964–1966: Wohnhaus Valk in Nieuwerkerk aan den IJssel
- 1965: Studienprojekt Pampus
- 1965–1967: Wohnhaus Van Ierland . Rotterdam
- 1965–1976: városháza - Ede
- 1966: Aula der TU - Delft
- 1966–1974: Kórház - Apeldoorn
- 1968–1970: Niederländischer Pavillon der Weltausstellung Ōsaka
- 1969–1975: Freizeitzentrum Bos en Strand in Horst-America
- 1970: Architekturfakultät der TU Delft (2008 abgebrannt)[20]
- 1970–1972: Rechenzentrum in Amstelveen[21]
- 1971–1976: Erasmus – Colleg in Zoetermeer
- 1973: Haus Seckendorff auf den Bahamas, Westindien
- 1973: Städtisches Zentrum Eindhoven (mit Herman Hertzberger)
- 1980: Zentralbibliothek Rotterdam
Irodalom
[szerkesztés]- Jürgen Joedicke: Dokumente der Modernen Architektur Bd.3: Van den Broek und Bakema. Karl Krämer Verlag, Stuttgart 1963
- (Szerk). Kubinszky M.: Modern építészeti lexikon (30. old.) - Bp. 1978. Műszaki Kiadó - ISBN 963 10 1780 X.
- Encyclopedia Britannica Hungarica Cd. vers. 2005.
Weblinks
[szerkesztés]- Silvio Franke, Sandy Hahn: Die Architektur von van den Broek und Bakema (PDF; 10,6 MB)
- Website des Büros Broek-Bakema
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ http://arch-pavouk.cz/index.php/architekti/1443-bakema-jacob-berend, 2023. május 7.
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бакема Якоб Беренд, 2015. szeptember 28.
- ↑ a b c The Other Interface. (Hozzáférés: 2024. május 20.)
- ↑ Structurae (angol, francia és német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ berlini Művészeti Akadémia
- ↑ Kleur in de wederopbouw (1940- 1965). (Hozzáférés: 2023. december 22.)
- ↑ http://www.acamedia.info/arts/architecture/bartning7.htm
- ↑ Kubinszky
- ↑ http://germanpostwarmodern.tumblr.com/post/135924842147
- ↑ Der Baumeister, Jahrgang 1968, Heft 4.
- ↑ http://www.broekbakema.nl/site_ENG/?m=p&s=3&p=120&i=8&show=omschr[halott link]
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 9.)
- ↑ http://www.e-periodica.ch/digbib/view?pid=buw-001:1962:16::619
- ↑ nl:Faculteitsgebouw Bouwkunde (TU Delft)
- ↑ http://germanpostwarmodern.tumblr.com/post/127848059636